Helyszíni szemle a Kossuth téren

Az 1956. október 25-i, Kossuth téri sortűz perének tárgyalásán tegnap a helyszínen, a Kossuth téren és az Akadémia utcában rekonstruálta a bíróság az eseményeket. A Parlament előtti téren az egyetlen vádlott és három szemtanú idézte fel a korabeli sortűz történéseit, a jelenlévő fegyverszakértő segítségével. A Fővárosi Főügyészség E. Józsefet társtettesként több emberen emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűncselekménnyel vádolja, amely a büntető törvénykönyv szerint több emberen elkövett emberölésnek minősül.

A vádirat szerint 1956. október 25- én délelőtt 10 óra körül a Parlament elé, a Kossuth térre fegyvertelen tüntető tömeg érkezett. A vádirat szerint a mind nagyobb létszámúvá dagadó tömeg és a szovjet harckocsizók között párbeszéd kezdődött, amit azok elöljárói vészhelyzetként értékeltek. A szovjet parancsnokok a tér kiürítésére adtak utasítást, ezért a pártközpont előtti harckocsik megindultak a Parlament felé, riasztólövéseket adva le.
Ezt követően a téren tartózkodó mintegy háromezer fős tömegre a szovjet harckocsikból repeszgránátokat és géppuskasorozatot lőttek ki. A tömeg rémülten menekült, többen a pártközpont Akadémia utcai épülete felé futottak. Azonban az itt felállított egyik szovjet tank gépfegyvertüzet zúdított rájuk. A vádlott, E. József és egy másik kormányőr Akadémia utcai lőállásukat elfoglalva több sorozatot adtak le a Kossuth téren menedéket kereső tüntetőkre.
A helyszínen járva az egyik szemtanú így emlékezett vissza az eseményekre: a Kossuth-szobornál és a Parlament középen lévő bejáratánál álltak a szovjet tankok. Ezek a tér közepéről beszorították őket a bejárat elé a rácsokhoz, ahonnan befutottak az Országház oldalán lévő árkádok alá. Közben több irányból lőttek rájuk. Egy másik szemtanú is ezt az utat választotta, ám ő egy szovjet harci jármű alá bújt. Azonban amikor azt tűz alá vették – vélhetően a mai FVM épületéből – kisurrant a jármű alól, és befutott az árkádok alá. Később, amikor a lövöldözés alább hagyott, az árkád alatt megbúvók az Akadémia utca felé rohantak. Körülöttük mindenhol sebesültek feküdtek.
A fegyverszakértő elmondta: ahol a vád szerint embereivel E. József állt, be lehetett látni a tér azon részét, ahol többen meghaltak, megsebesültek. Egy szemtanú – amikor a kis csoport már az Akadémia utcában járt – elmesélte: menekülés közben egy fa mögé bújt, s hátulról három lövedéktől megsérült. Ezt a sérülését a fegyverszakértő szerint kaphatta az Akadémia utcából leadott lövésektől is. A szemtanúk emlékei szerint az Akadémia utca 20. szám körül állhattak a szovjet tankok, a vádlott pedig a Zoltán és az Akadémia utca sarkán foglalta el lőállását. Ő elmondása szerint csak a levegőbe tüzelt, mert amikor már lejött a pártközpontból, elcsendesedett a lövöldözés. A tárgyalás szeptember 27-én a perbeszédekkel folytatódik, az ítélet október 2-ra várható.
Egy Svájcból hazérkezett túlélő elmesélte a helyszínen, hogy szerinte egy robbanólövedéktől sérült meg a lábán, mert azon tenyérnyi seb maradt a lövés után. Az idős hölgy meg is mutatta a heget. Hozzátette: szerencsére csontot nem ért a lövedék, de így is több mint két hétig feküdt a kórházban.
Egy másik szemtanú szerint nagyon sok halott feküdt a téren, amikor elmenekültek onnan. Mint mondta, később egy műegyetemi ismerősétől hallotta, hogy a kommunista rezsim már október 25-e előtt eldöntötte: a Kossuth téren lőni fognak.