időjárás 4°C Virgil 2022. november 27.
logo

Híd épül az olasz csizma és Szicília közt

G. Juhász Judit
2002.06.11. 23:00

A világ leghosszabb, 3,6 kilométer fesztávolságú függőhídjának építése két-három év múlva elkezdődhet, és legkésőbb 2011-ben befejeződhet az olasz szárazföld és Szicília szigete között – írja a La Repubblica. Pietro Lunardi közlekedési és szállítási miniszter tájékoztatása szerint az alapkövet 2004-ben teszik le, a munkálatok öt-hat évig tartanak majd. A költségeket 4,8 milliárd euróra, azaz több mint ezermilliárd forintra becsülik. Az építkezés évente 140 ezer embernek ad majd munkát. A tervek szerint a hídon naponta 4500 gépjármű és 200 vasúti szerelvény haladhatna át.

Garantáljuk, hogy ezúttal megépül a messinai híd – jelentette be Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, aki szerint a politikai akarat megvan hozzá, a pénzügyi fedezet és a szakemberek szintén. A kormányfő szerint az olaszok kétezer éve álmodnak arról, hogy az elszigetelt Szicíliát összekössék Olaszországgal.
Harminc év tervezés, vita, bizonytalanság után úgy látszik, hogy 2011-re megépülhet a világ nyolcadik csodájaként is emlegetett Messina-szoros fölötti híd – írja a La Repubblica.
Olaszország jövendőbeli büszkesége kibírná az óránként 200 kilométer sebességű szélvihart és a Richter-skála szerinti 7,1-es erősségű földrengést is, ami alapvető követelmény, hiszen Szicíliát és Dél-Olaszországot Európa leginkább földrengés-veszélyeztetett területeként tartják számon.
A hídtervekben a Guinness-rekordok könyvébe illő, hatalmas számok szerepelnek – írja a lap. A világ leghosszabb, 3360 méter fesztávolságú, 5000 méteres függőhídja 64 méterrel a tengerszint fölött húzódna, két tartóoszlopa 370 méter magasba emelkedne, alapjukat 55 méter mélyre helyeznék el a tengerfenékben. A hídon mindkét irányban vasúti sín és háromsávos autópálya épül, a vonatok 130, az autók pedig 90 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak majd.
A híd Olaszország hírnevét öregbíti – állítják a politikusok, de a környezetvédők szerint az eddig elemzett tervek és technológiai megoldások mindegyikének erőteljes hatása lesz majd a természeti környezetre. A szakemberek hangsúlyozzák: nem tudni, melyik technológia járna a legkevesebb károsodással. A zöldek vezetője, Alfonso Pecoraro Scianio szerint csupán presztízsberuházásról van szó, hiszen Szicília több részén még vízvezeték sincs. Az évekig tartó építkezés megzavarná a költöző madarak vonulását is, hiszen a híd éppen az Afrika és Európa közötti útvonalukba esik. Érvelésük szerint az építkezés sokat rontana a tengervíz minőségén, és megbontaná a parti növényzet és állatvilág egyensúlyát is. A szakemberek ugyanakkor hozzáteszik: megfelelő óvintézkedésekkel csökkenteni lehet a természeti károsodásokat.
A híd körüli vitához maffiaszakértők is hozzászóltak. Szerintük félő, hogy az építkezésbe a szervezett bűnözés is igyekszik majd beszállni, s így az építkezésre szánt pénznek akár az egynegyede is eltűnhet majd. A hatóságok megelőző intézkedéseket terveznek, többek között azt is, hogy egy vizsgálóbírókból álló csoport ellenőrizze a munkálatokban részt vevő cégeket.
Farkas György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hidak és szerkezetek tanszékének vezetője a Calabria és Szicília közötti függőhidat megépíthetőnek tartja. Mint mondta: a legnagyobb fesztávolság, amelyet kábelhíddal át lehet kötni, nyolc kilométer, de akkor a jelenlegi acélanyagokkal csak a kábel önsúlyát bírná el. Hozzátette: a szicíliaihoz hasonló műtárgyat a Gibraltári-szorosnál már több változatban is terveztek az európai és afrikai kontinens összekötéséhez. A megvalósíthatósági tanulmány szerint az a híd is megépíthető. A gibraltári hídnál a támaszok közötti legnagyobb távolságot négy kilométeresre tervezték. Tíz év óta azonban pénzügyi és politikai gondok hátráltatják a beruházás előkészítését.
Farkas György a Szicíliát és az olasz csizmát összekötő híd megépítésénél a környezetvédelmi szempontokat is nagyon fontosnak tartja. Bár földrengéses területről van szó, a híd szerinte megtervezhető úgy, hogy kibírja a Richter-skála szerinti 7,1 erősségű földmozgást is. Példaként elmondta, hogy a japán Kobe városa melletti függőhíd építése közben volt egy hasonló erejű földrengés. A tartóoszlopok már álltak, de nem károsodtak, mindössze egy-másfél méterre eltávolodtak egymástól, ez azonban a szerkezet biztonságát nem veszélyeztette.
A világon a leghosszabb, két kilométer fesztávolságú kobei hidat fél évtizede adták át, és azóta is áll. Helytálló az is, hogy a szicíliai híd a tervezők által jelzett óránkénti 200 kilométeres szélvihart is kibírja – tette hozzá. A jellemző adatokról elmondta: egy ilyen paraméterekkel tervezett hídnál folyóméterenként 50 tonna acélszerkezettel lehet számolni. Ha a pillérek közötti 3600 méterhez hozzászámoljuk a lejáróutakat is, ez minimálisan kétszázezer tonna szerkezet beépítését jelentheti.
A Tacoma híd a múlt század hatvanas éveiben szakadt le a szélrezgés miatt. Kérdésünkre, hogy ez mai műtárgyakat is fenyegethet-e, közölte: az említett építmény balesete forradalmasította a kábelhíd-építést. A Tacoma híd pályaszerkezetének csavarómerevsége nagyon csekély volt. Manapság szekrényes keresztmetszetű pályaszerkezeteket építenek, amelyek ebből a szempontból sokkal biztonságosabbak. Kiemelte azonban, hogy százszázalékos biztonság nincs, minden épített szerkezetnek van bizonyos kockázata. Annak valószínűsége, hogy valamilyen lényegi károsodás – beleértve az említettet is – bekövetkezzék, a tervezési szabványok alapján számítva egy a millióhoz.
***
átkelési díjak.í/b> Korábbi számítások szerint a messinai hídon áthaladó autósoknak 10,84 eurós (2650 forintos) hídpénzt kellene fizetniük az átkelésért. 165,78 euróba, azaz 40 ezer forintba kerülne egy áruszállító vonat átkelése. A személyszállító vonatok 274,23 eurós, azaz 66 ezer forintos hídpénzt fizetnének, így az utasoknak személyenként 5,16 eurót, azaz 1244 forintot kellene fizetniük az öt kilométer hosszú hídon való átkelésért.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.