Híd épül az olasz csizma és Szicília közt

A világ leghosszabb, 3,6 kilométer fesztávolságú függőhídjának építése két-három év múlva elkezdődhet, és legkésőbb 2011-ben befejeződhet az olasz szárazföld és Szicília szigete között – írja a La Repubblica. Pietro Lunardi közlekedési és szállítási miniszter tájékoztatása szerint az alapkövet 2004-ben teszik le, a munkálatok öt-hat évig tartanak majd. A költségeket 4,8 milliárd euróra, azaz több mint ezermilliárd forintra becsülik. Az építkezés évente 140 ezer embernek ad majd munkát. A tervek szerint a hídon naponta 4500 gépjármű és 200 vasúti szerelvény haladhatna át.

Garantáljuk, hogy ezúttal megépül a messinai híd – jelentette be Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, aki szerint a politikai akarat megvan hozzá, a pénzügyi fedezet és a szakemberek szintén. A kormányfő szerint az olaszok kétezer éve álmodnak arról, hogy az elszigetelt Szicíliát összekössék Olaszországgal.
Harminc év tervezés, vita, bizonytalanság után úgy látszik, hogy 2011-re megépülhet a világ nyolcadik csodájaként is emlegetett Messina-szoros fölötti híd – írja a La Repubblica.
Olaszország jövendőbeli büszkesége kibírná az óránként 200 kilométer sebességű szélvihart és a Richter-skála szerinti 7,1-es erősségű földrengést is, ami alapvető követelmény, hiszen Szicíliát és Dél-Olaszországot Európa leginkább földrengés-veszélyeztetett területeként tartják számon.
A hídtervekben a Guinness-rekordok könyvébe illő, hatalmas számok szerepelnek – írja a lap. A világ leghosszabb, 3360 méter fesztávolságú, 5000 méteres függőhídja 64 méterrel a tengerszint fölött húzódna, két tartóoszlopa 370 méter magasba emelkedne, alapjukat 55 méter mélyre helyeznék el a tengerfenékben. A hídon mindkét irányban vasúti sín és háromsávos autópálya épül, a vonatok 130, az autók pedig 90 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak majd.
A híd Olaszország hírnevét öregbíti – állítják a politikusok, de a környezetvédők szerint az eddig elemzett tervek és technológiai megoldások mindegyikének erőteljes hatása lesz majd a természeti környezetre. A szakemberek hangsúlyozzák: nem tudni, melyik technológia járna a legkevesebb károsodással. A zöldek vezetője, Alfonso Pecoraro Scianio szerint csupán presztízsberuházásról van szó, hiszen Szicília több részén még vízvezeték sincs. Az évekig tartó építkezés megzavarná a költöző madarak vonulását is, hiszen a híd éppen az Afrika és Európa közötti útvonalukba esik. Érvelésük szerint az építkezés sokat rontana a tengervíz minőségén, és megbontaná a parti növényzet és állatvilág egyensúlyát is. A szakemberek ugyanakkor hozzáteszik: megfelelő óvintézkedésekkel csökkenteni lehet a természeti károsodásokat.
A híd körüli vitához maffiaszakértők is hozzászóltak. Szerintük félő, hogy az építkezésbe a szervezett bűnözés is igyekszik majd beszállni, s így az építkezésre szánt pénznek akár az egynegyede is eltűnhet majd. A hatóságok megelőző intézkedéseket terveznek, többek között azt is, hogy egy vizsgálóbírókból álló csoport ellenőrizze a munkálatokban részt vevő cégeket.
Farkas György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hidak és szerkezetek tanszékének vezetője a Calabria és Szicília közötti függőhidat megépíthetőnek tartja. Mint mondta: a legnagyobb fesztávolság, amelyet kábelhíddal át lehet kötni, nyolc kilométer, de akkor a jelenlegi acélanyagokkal csak a kábel önsúlyát bírná el. Hozzátette: a szicíliaihoz hasonló műtárgyat a Gibraltári-szorosnál már több változatban is terveztek az európai és afrikai kontinens összekötéséhez. A megvalósíthatósági tanulmány szerint az a híd is megépíthető. A gibraltári hídnál a támaszok közötti legnagyobb távolságot négy kilométeresre tervezték. Tíz év óta azonban pénzügyi és politikai gondok hátráltatják a beruházás előkészítését.
Farkas György a Szicíliát és az olasz csizmát összekötő híd megépítésénél a környezetvédelmi szempontokat is nagyon fontosnak tartja. Bár földrengéses területről van szó, a híd szerinte megtervezhető úgy, hogy kibírja a Richter-skála szerinti 7,1 erősségű földmozgást is. Példaként elmondta, hogy a japán Kobe városa melletti függőhíd építése közben volt egy hasonló erejű földrengés. A tartóoszlopok már álltak, de nem károsodtak, mindössze egy-másfél méterre eltávolodtak egymástól, ez azonban a szerkezet biztonságát nem veszélyeztette.
A világon a leghosszabb, két kilométer fesztávolságú kobei hidat fél évtizede adták át, és azóta is áll. Helytálló az is, hogy a szicíliai híd a tervezők által jelzett óránkénti 200 kilométeres szélvihart is kibírja – tette hozzá. A jellemző adatokról elmondta: egy ilyen paraméterekkel tervezett hídnál folyóméterenként 50 tonna acélszerkezettel lehet számolni. Ha a pillérek közötti 3600 méterhez hozzászámoljuk a lejáróutakat is, ez minimálisan kétszázezer tonna szerkezet beépítését jelentheti.
A Tacoma híd a múlt század hatvanas éveiben szakadt le a szélrezgés miatt. Kérdésünkre, hogy ez mai műtárgyakat is fenyegethet-e, közölte: az említett építmény balesete forradalmasította a kábelhíd-építést. A Tacoma híd pályaszerkezetének csavarómerevsége nagyon csekély volt. Manapság szekrényes keresztmetszetű pályaszerkezeteket építenek, amelyek ebből a szempontból sokkal biztonságosabbak. Kiemelte azonban, hogy százszázalékos biztonság nincs, minden épített szerkezetnek van bizonyos kockázata. Annak valószínűsége, hogy valamilyen lényegi károsodás – beleértve az említettet is – bekövetkezzék, a tervezési szabványok alapján számítva egy a millióhoz.
***
átkelési díjak.í/b> Korábbi számítások szerint a messinai hídon áthaladó autósoknak 10,84 eurós (2650 forintos) hídpénzt kellene fizetniük az átkelésért. 165,78 euróba, azaz 40 ezer forintba kerülne egy áruszállító vonat átkelése. A személyszállító vonatok 274,23 eurós, azaz 66 ezer forintos hídpénzt fizetnének, így az utasoknak személyenként 5,16 eurót, azaz 1244 forintot kellene fizetniük az öt kilométer hosszú hídon való átkelésért.