A nukleáris ügyek és az energiaellátásunk diverzifikációjának kérdései is benne vannak abban a csomagban, amelyről Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök tárgyalhat a tervezett washingtoni találkozón. Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban kiemelte: az energiadiplomáciában elért eredmények nagyon biztatók, hiszen Paks II esetében már a nyáron feloldották az építkezést hátráltató szankciókat. Az energiaügyi miniszter átfogó képet adott a magyar energiapolitika jelenlegi állásáról és jövőbeni irányairól.
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a csúcstalálkozón közös téma lehet a működő paksi blokkok ellátása is, mivel a Roszatomon kívül jelenleg egyedül az amerikai Westinghouse képes ezekben alkalmazható fűtőanyagot gyártani. Magyarországnak további atomenergia-kapacitásokra is szüksége van, ezért született megállapodás az amerikai GE Vernova céggel a small modular reaktorok – magyarul kis moduláris reaktorok – hazai bevezetéséhez szükséges előkészítő munka megkezdéséről – fejtette ki.
Egyre kevesebb áramot kell vennünk
Lantos Csaba szerint az áramimport aránya történelmi mélypontra süllyedt, és Magyarország minden eddiginél közelebb áll ahhoz, hogy saját erőből biztosítsa energiaellátását. A miniszter szerint elektromos áram tekintetében vagyunk a legközelebb a teljes energiaszuverenitáshoz. A megújuló energiaforrások terén a magyar napelemes szektor robbanásszerű növekedését emelte ki.
- Míg 2010-ben mindössze háromszáz napelem-kiserőmű működött az országban, összesen 1,4 megawatt kapacitással,
- ma már több mint 316 ezer háztartási és ipari egység termel áramot, a beépített teljesítmény pedig meghaladja a 8200 megawattot.
Ez azt jelenti, hogy a naperőművek 2024-ben már a hazai villamosenergia-termelés mintegy 25 százalékát adták, amivel Magyarország a világ élvonalába került. Hozzátette: idén még magasabb lehet ez az arány, mivel a kapacitások dinamikusan bővülnek.
A bővülés folyamatos, az energia termelése nő
A miniszter ugyanakkor rámutatott: a gyors bővüléshez elengedhetetlen a hálózati infrastruktúra fejlesztése is, például a Nyíregyházán megvalósuló, 18 milliárd forintos beruházású Opus Titász-alállomás, amely növeli a rendszer stabilitását és a megújuló források befogadóképességét. Magyarország 2022-ben lépte túl először az egy gigawattot a napelemes beépített teljesítmény éves bővülésében, azóta ezt a szintet minden esztendőben hoztuk. Idén október elejéig 997 megawatt új kapacitás kapcsolódott a rendszerbe, így az egymást követő negyedik évben is eléri majd a gyarapodás az ezer megawattot. A meglévő napelemes teljesítmény négyötöde 2020 óta állt üzembe, ez példátlan ütemű felfutás.
Lantos Csaba szerint elérhető cél, hogy elektromos áramban nettó energiaexportőrök legyünk, amint erre idén 14 napon volt is már példa. Hozzátette: amikor jobban megéri importból biztosítani az ország energiaellátását, akkor vásárolni kell.
De nagyon kedvező a tendencia, ugyanis az elmúlt évtizedben a 25–32 százalékos sávban mozgott a magyar áramimport, 2025-ben három negyedév után 18,2 százalékon álltunk. Elmondta, hogy éves szinten húsz százalék körül leszünk idén, és ha kedvezően alakul az időjárás, még ennél is jobb lesz arány. Emelkedő áramigények mellett tudhatjuk tehát öt-tíz százalékkal növelni az energiaszuverenitásunkat, ami óriási dolog – mondta a miniszter.
