Pusztító földrengés Iránban

Még folyik a kutatás a romok között, de az már bizonyos, hogy az első – 500 halálos áldozatról szóló – híradásokkal szemben jóval kevesebben haltak meg a szombati, észak-iráni földrengésben – jelentette a Reuters.

Hivatalos közlés szerint 230 halottja van a – Richter-skála szerint – 6,3-as erősségű, hat tartományt is megrázó rengésnek. A legtöbb áldozat a földrengés epicentrumában, Kazvin tartományban van. A Vörös Félhold szerint korábban csak becsült adatot közöltek, amely a halottak és a sebesültek együttes számát tartalmazta. A becslés azonban a sebesültek számát tekintve is téves volt. Szombaton délután már 1600 körülire tették a sebesültek számát, az iráni belügyminisztérium tegnapi közleménye pedig legkevesebb ezer sérültről szól. Félő, hogy még ezek az adatok sem véglegesek, hiszen – a Reuters beszámolója szerint – ötezer ház öszszedőlt, és legalább 25 ezer ember otthontalanná vált a földrengést követő négy utórengés nyomán.
A földrengés a legtöbb áldozatot Bouin-Zahra településen követelte. A Reuters jelentése szerint a földrengés epicentrumától tíz kilométerre fekvő Esmailabadban lévő falu 300 lakosából 38-an meghaltak. A faluban elsősorban nők, gyerekek és idős emberek lelték halálukat, mivel a férfiak többsége a földrengés időpontjában a környező földeken és szőlőkben dolgozott. Az egészségügyi hatóságok fertőtlenítőszert szórnak az elpusztult falvakra, mert a 30 Celsius-fokos meleg kedvez a járvány gyors terjedésének. A helyi lakosság folyamatosan kapja a tetanuszoltásokat.
Vásáry István teheráni magyar nagykövet tegnapi tájékoztatása szerint nincs magyar áldozata és sérültje a földrengésnek, de a mentési munkálatok miatt óráról órára változik a helyzet, ezért a halálos áldozatok pontos számának meghatározására még várni kell. A nagykövet azt is elmondta az MTI-nek, hogy az iráni vezetés úgy döntött: egyelőre nem vesz igénybe külföldi segítséget a mentéshez, jóllehet George Bush amerikai elnök felajánlotta, hogy országa élelmiszer- és gyógyszersegélyt küld az iráni földrengés áldozatainak, kezet nyújtva ezzel egy olyan országnak, amelyet Irakkal és Észak-Koreával együtt a „gonosz tengelyéhez” sorolt. „Az emberi szenvedés nem ismeri a politikai határokat” – hangsúlyozta Bush szombaton kiadott közleményében.
Irán szinte állandó földmozgásveszélynek kitett térségben fekszik a tektonikus lemezek lassú sodródása következtében. India, amely 70 millió esztendeje még csaknem hétezer kilométernyire volt a jövendő Eurázsiától, végül elérte, és már 40 millió éve erős tolóhatást fejt ki rá.
***
Katasztrófák Irán földjén. Az egykori Perzsia rettenetes katasztrófák színtere volt: 1641-ben 30 ezer, 1926-ban és 1950-ben nyolcezer, 1978-ban 25 ezer ember esett áldozatul a földmozgásoknak. 1990 júniusában Gilán és Zandzsán tartományban negyvenezer ember halálát okozta a Richter-skála szerint 7,3 fokos rengés, amely néhány másodperc alatt 27 várost és 1871 falut tett romhalmazzá. Az 1995-ben feljegyzett három nagy erejű rengés nem követelt emberáldozatot, de 1997-ben, amikor ötször mozdult meg a föld, 4436 ember halt meg. Az 1998. év három földrengésében kilencen, egy évvel később pedig heten vesztették életüket.