A két világháború közötti „békeidők” óta nem látott olyan építőipari sztrájkot Németország, mint amilyen a mostani. Hétfőn a munkások először Hamburgban, Berlinben és a Ruhr-vidéken tették le a szerszámot. Még a főváros szívében, a Potsdam téri modern üvegpaloták szomszédságában is leállt a munka. A sztrájk célja, hogy a munkavállalók évi 4,5 százalékkal megemeljék a béreket, és a keleti tartományokban dolgozók ugyanannyit kereshessenek, mint nyugati kollégáik. Az első napon négyszáz építési helyszínen legalább nyolcezer munkavállaló sztrájkolt, az ezt követő napon pedig mintegy kilencezren csatlakoztak hozzájuk. Szerdára ez a szám elérte a tizenhatezret, és ekkor már tizenegy tartományban álltak az építkezések. A sztrájk akát hetekig eltarthat, és szakértők szerint komoly gazdasági károkat okoz az amúgy is betegeskedő német építőiparnak. Politikailag pedig a szeptemberi választásokra készülő Schröder kancellárnak… (Hétfőn egyébként még egy sztrájkvolt: Nagy-Britanniában ugyanis a világhírű British Museum zárta be egy napra kapuit, így tiltakozván 150 alkalmazott elbocsátása ellen.)
Németországban egyébként a banki alkalmazottak is kivették részüket a sztrájkból. Szerdán az egyik szakszervezet felhívására Észak-Rajna-Vesztfália négyszáz bankfiókjának alkalmazottai hagyták abba a munkát, béremelést követelve.
A hétfő Görögországban is a sztrájkok kezdetének napja volt, akkor az egészségügyiek és a pénzintézeti dolgozók szüntették be a munkát, keddre pedig az egész országban megbénult az élet – vagy legalábbis a közlekedés. Az ágazat alkalmazottai a kormány nyugdíjreformja ellen tiltakoztak, amely kitolná a nyugdíjkorhatárt és csökkentené a nyugdíjakat. A sztrájk alatt leállt a vasút, nem jártak a buszok, és zárva maradt az athéni metró. A turisták legnagyobb bánatára pedig még a kompok is a kikötőben vesztegeltek. Állt a légi közlekedés is, hiszen a sztrájk miatt a nemzeti légitársaság törölte több tucat bel- és külföldi járatát.
A görög légisztrájk mintegy nyitánya volt a szerdai európai légiforgalmi munkabeszüntetéseknek. A munkavállalók – a franciák kezdeményezésére – az úgynevezett „egységes égbolt” ellen tiltakoztak: az Európai Unió jogszabálytervezete ugyanis a légiirányítás privatizációjához és gazdasági versenyhelyzet teremtéséhez vezet. A munkabeszüntetés miatt több tucat járatot töröltek, és valóságos káosz alakult ki az európai közlekedésben. Azonban nem csak ezt a sztrájkot nézték ferde szemmel Brüsszelben. Az unió soros elnökségét most átadó és a hét végi sevillai EU-csúcsra készülő Spanyolországnak is a lehető legrosszabbkor jött a tegnapi megmozdulás. Spanyol földön ugyanis a munkaügyi reform váltott ki heves ellenérzéseket: a munkavállalók a munkanélküli-segély, valamint az elbocsátások utáni végkielégítések megváltoztatása ellen tiltakoztak. Csütörtökre virradóra húsz embert letartóztattak, heten pedig megsérültek, amikor a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel Madrid központjában. A munkavállalók és a munkaadók közötti feszültséget csak fokozza, hogy a szakszervezetek vezetői közölték: feljelentik azokat a vállalatokat, amelyek munkára próbálják kötelezni alkalmazottaikat a sztrájk napján. Napvilágra került ugyanis, hogy számos cég elbocsátással fenyegette az időszakos szerződéssel dolgozókat, ha nem mennek dolgozni. Alig egy nappal a légisztrájk miatti felfordulás után, helyszíni beszámolók szerint a spanyol munkabeszüntetések jelentős fennakadást okoztak a közlekedésben. Nem kis fejfájást okozva ezzel a sevillai csúcstalálkozóra készülő José María Aznar miniszterelnöknek és kormányának…
Az európai közlekedési galibáknak azonban ezzel még közel sincs vége: az olasz vasutasok ugyanis a napokban bejelentették, hogy a hét végén általános sztrájkot tartanak, és így késésekre, vonatkimaradásokra és útvonal-rövidülésekre lehet számítani Itáliában is.
Ukrajna
Alaszkában dőlhet el Ukrajna sorsa – üzent a német kancellár
