Az ügy másodrendű vádlottja Vajda László, a Globex egyik volt tulajdonosa. A további nyolc vádlott egy-egy vádpont kapcsán áll bíróság előtt, közülük öten Globex-cégek vezető tisztségviselői, ketten a cégcsoporttal üzleti kapcsolatban álló társaságok képviselői, egy vádlott pedig a soproni önkormányzat könnyvizsgálója volt.
A Globex-csoportban a vádirat szerint Vellai volt a döntéshozó, de tevékenységéről tudott, és abba bele is egyezett Vajda. A Globex a belső forráshiányai miatt portfóliókezelésből, illetve tőzsdei bevételeiből kívánta finanszírozni egyéb tevékenységeit.
Vellai a bíróság előtt előadta: vádlott-társát, Vajda Lászlót nem ismerte, csak miután felkérték a Globexben vezetőnek. Mint mondta: a cégnél az általános üzleti stratégia meghatározása és például az 1994-ben kibocsátott ingatlanbefektetési jegyek értékesítése volt a feladata. A Globex vállallatcsoport fő stratágiai pontja az ingatlanfejlesztés volt, a cég német leányvállalatát is ezért hozták létre. A különbség az volt a magyar és a német cég között, hogy az előbbi főleg a lakáspiacon, az utóbbi pedig a plazák és szállodák fejlesztésében volt érdekelt. Azonban – mint Vellai fogalmazott – a kilencvenes évek elején a bankoknak nem volt olyan hosszú lejáratú, ingatlanfejlesztésre fordítható tőkéjük, amellyel egy cég mögé tudtak volna állni. Ezért kellet létrehozniuk egy saját céget, amely a pénzügyi fedezetet biztosította, egy másikat az ingatlanok kezelésére, egy harmadikat és negyediket pedig az ingatlanok fejlesztésére és azok kivitelezésére. Az ebből származó nyereséget egyenlő arányban osztották szét a cégek között.
Vajda és Vellai a vádirat alapján 2–12 éves szabadságvesztésre számíthat. A tárgyalás június 10-én folytatódik Vellai meghallgatásával.
Magyar Péternek a „szivarfüstös szobák” mellőzésével is csak „agyhalottakat” sikerült képviselőnek választatni