Tizenkét százalékkal nőtt a reálbér

Aligha tartható a jövőben a bérek mostani emelkedésének üteme a közszférában – vélik elemzők. A KSH szerint az év első négy hónapjában közel tizenkét százalékkal nőttek a reálkeresetek. A költségvetési szféra bruttó nominális bérnövekedése közel kétszerese volt a versenyszektoréval összevetve, miközben a foglalkoztatottság alig változott.

Január és április között 18,2 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó nominális átlagkeresete az előző év hasonló időszakával öszszevetve, a nettó bérek pedig 17,9 százalékkal emelkedtek – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A reálkeresetek – a fogyasztói árak 6,2 százalékos növekedése mellett – 11,8 százalékkal gyarapodtak.
Emlékezetes: 2001-ben ilyenkor a reálbérek bővülése még csak 4,9 százalékos volt az előző évvel összevetve, noha a bruttó bérek nominálisan már akkor is 17,3 százalékkal bővültek.
A versenyszférában dolgozók idén a tavasz közepéig bruttó (azaz az infláció és egyéb terhek kiszűrése nélkül) 14,5 százalékkal, a közszféra alkalmazottai viszont 27,7 százalékkal kerestek többet – részben az idei illetményemelések miatt –, mint tavaly ilyenkor. Áprilisig a legjobban fizető ágazat a pénzügyi tevékenység volt, ahol bruttó 228,3 ezer forint volt az átlagkereset. A legkevesebbet, átlagosan 66,5 ezer forintot a textil- és bőrtermékeket, illetve lábbeliket gyártók vihettek haza.
Január és március között átlagosan 2,7 millió főt alkalmaztak a költségvetési és társadalombiztosítási szervek, illetve az ötfősnél nagyobb cégek. Az alkalmazottak száma így közel annyi volt, mint egy éve ilyenkor – tudatta a KSH.
Aligha tartható a jövőben a reálbérek mostani emelkedésének dinamikája a közszférában – vélekedtek egybehangzóan a lapunk által megkérdezett szakértők. Zsoldos István, a CA-IB Rt. elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyhavi, áprilisi nominális növekmény az állami szektorban csak 15 százalék körül volt. Ez viszont – a kormány ígéreteinek teljesítésével – ősszel időlegesen ismét 30-40 százalékra nőhet. Zsoldos szerint e bérnövelések csak kiigazítást jelenthetnek, hiszen még választási ígéretként sem lehet elhitetni, hogy e dinamika továbbra is tartható. Az áthúzódó hatások miatt a növekedés üteme 2003 szeptembere körül eshet vissza a közszférában. Sok múlik viszont azon, hogy az egész évi bővülés jövőre az 5-10 százalék közti sáv melyik részén lesz.
A CA-IB elemzője nem látja fenntarthatónak a versenyszféra január–áprilisi, 8 százalék fölötti reálkereset-növekedését sem. Úgy vélte: 2003-ban az infláció várható emelkedése s a nominálbér ettől elmaradó gyarapodása várható. Így a versenyszférában szerinte 11-12 százalékos keresetbővülésre van kilátás jövőre. A közszférában az idei első négy hónap növekedése részben a tavalyról áthúzódó fizetésemelési hatásokkal magyarázható – világított rá Nyeste Orsolya, a Postabank Értékpapír Rt. elemzője. A választási ígéretek miatt idén 9-10 százalékos reálbér-emelkedést jósolt a teljes foglalkoztatotti kör számára. Úgy vélte: ez egyelőre nem okoz komolyabb egyensúlyromlást a gazdaságban.
A következő években a dinamika viszont minden bizonnyal csökken – vélte Nyeste –, noha az uniós csatlakozáshoz bérfelzárkózásra volna szükség. A lassulás feltétele, hogy a versenyszféra hitelesnek tarthassa a jegybank – öt százalék alatti – inflációs céljait.