Vízcseppek peregnek le a kétméteresre nőtt csalánok leveleiről, ahogy Magosliget térségében, az ukrán határtól néhány méterre a csalitos ösvényén lopakodunk. Nem kegyelmez bőrünknek, nadrágon keresztül is csíp a növény. Néha ijesztő árkokat látni, s bár hajnal van, a sűrű növényzet mélyéről vaksötét tátong felénk. A magyar határt jelző piros-fehér-zöld és a kék-sárgára festett ukrán kőoszlop közötti másfél méter a „senki földje”, a túloldalon szögesdrótos kerítést látunk. Néhány napja embercsempészek itt segítettek át a határon Magyarország területére a polgárháborúk által feldúlt Sierra Leonéből és Szomáliából érkező embereket. Magosliget térsége, és az ösvény, ahol járunk, napjaink legnépszerűbb illegális átkelőhelye. Idényben – most az van – a határőrök hetente több alkalommal is feltartóztatnak éjszakai csoportokat, nappal pedig a környéken élők figyelnek fel az idegenek mozgására, s tesznek bejelentést róluk.
A hírekben gyakran szerepel Nagyhódos, Garbolc, Lónya, Rozsály, Szamoskér, Tiszakóród és Tiszabecs települések neve, majd az, hogy illegális határsértőket fogtak el a településeken. Az embercsempészet szervezettségére utalnak egy friss eset körülményei, ezért érdemes feleleveníteni a történteket. A Nyírbátori Határőr Igazgatóság járőrei a magyar–ukrán államhatáron nyomokat találtak, amelyek egy ukrán illetékességű nő beregdaróci portájára vezettek. A riasztott bevetési csoport tagjai a porta csűrjében kilenc iraki férfit és két nőt találtak elbujtatva. A tulajdonosnőt, valamint egy ugyancsak ukrán férfit a porta lakóházában fogták el, majd indítottak ellenük eljárást embercsempészet alapos gyanúja miatt. A ház többi részében is külföldieket találtak: a 16 bangladesi, 14 iraki, hat szomáliai és két vietnami állampolgár illegálisan lépte át a zöldhatárt: nyugatra akartak eljutni Magyarországon keresztül.
Egyre több az illegális migráns
Az 1980-as években ütötte fel a fejét a Magyarország felé irányuló migráció. A romániai belpolitikai helyzet miatt egyre több menekült érkezett hazánkba. Köztük persze megtalálhatók voltak a Securitate ügynökei is, akik közül mára többet lelepleztek és kiszorítottak az országból a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok. Ekkoriban Romániából érkeztek ide a törökországi kurdok, majd évekkel később az ukrán–román határszakasz felől a koszovóiak, az afgánok, majd az irakiak, pakisztániak, indiaiak, Srí Lanka-iak, most pedig a Sierra Leone-iek és a szomáliaiak. Az embercsempészetre ma már nem túlzás azt mondani, hogy komoly „üzletág”. Korábban három-öt fős csoportokat vittek át a határon az embercsempészek, ma már nem ritka a hatvan-hetven fős csapat sem. A Nyírbátori Határőr Igazgatósághoz Pocsajtól Záhonyig tartozik a román, majd az ukrán határszakasz őrzése. Leginkább a magyar– ukrán határszakaszon hoznak át migránsokat az embercsempészek, ugyanakkor a Romániával határos szakasz sem a béke szigete. Inkább úgy lehetne fogalmazni, hogy a balkáni ág – Törökország, Bulgária, Románia vonala – nem olyan erős, mint az Oroszország, Ukrajna felől jövő ág. Míg 1995-ben csupán 151 embert fogtak el a magyar–ukrán határszakaszon, addig ez a szám 2001-ben már elérte 1992 főt.
Oroszország, Ukrajna és Magyarország területén sok ezer ember dolgozik az embercsempészek hálózatában: tagjai a szállítók, a pihentetők, a figyelők és azok, akik a határokon juttatják át az embereket. A szállítók a moszkvai és kijevi gyűjtőhelyekről a magyar határ közelébe utaztatják az Európába készülő ázsiaiakat. Az afgánokat, bangladesieket, pakisztániakat, indiaiakat, kínaiakat napokig, sőt hetekig rejtegetik ukrán falvak pincéiben. Közben az ukrán és magyar településeken a helyi lakosokból álló figyelők mobiltelefonon értesítik a hálózat többi tagját a határőrök mozgásáról. Aztán egy alkalmas pillanatban irány Magyarország. Ha a csapat sikeresen átjutott, az ártéri erdőkben, elhagyott tanyákon „pihentetik” őket az embercsempészek mindaddig, amíg a szállítójárművek – többnyire mikrobuszok, ponyvás teherautók, Mercedesek, Audik – értük nem mennek. Hasonló módszerrel jutottak el a korábbi években az afgánok is Magyarország területére. Kabulból Moszkváig repülőgéppel mentek, majd vonattal érkeztek Kijevbe, onnan pedig teherautókkal szállították őket a magyar–ukrán határ közelébe. Az afgánok vízummentesen jutottak be Oroszországba és Ukrajnába, s az első komoly akadály számukra a magyar határ volt. Az Ázsiából, Közép- és Kelet-Afrikából érkezők hónapok alatt jutnak el Magyarországra.
Tiszabecsnél a közúti átkelőn Mercedesek és Audik porolnak. A benzinezés még most is megélhetést biztosít a határ kétoldalán élők tízezreinek. A büfésornál fekete Volga parkol, dzsoggingos férfi vizslatja az embereket. Férfiak ütik el az időt a flippernél, egyhangú zenebonájukat cigarettafüst felhőjébe burkolózott kávézgatók hallgatják. Nem nagyon akarnak szóba állni velünk, de megtudjuk, hogy ha Ukrajna felől jövünk, tíz dollárért szívesen előre hoznak minket a sokszor több százméteres soron. Amikor az ukrán útlevélkezelő és határőr összekacsint az ilyen emberekkel, nem nehéz elképzelni a korrupció lehetőségét. Tény, hogy az ukrán határőrök lehetőségei az eszközhiány miatt korlátozottak az embercsempészet elleni küzdelemben. Ukrajnában ugyanakkor köztudottan megélhetési problémák vannak, a korábbi időszakra jellemző volt, hogy a határőrök hónapokig nem kaptak fizetést, ezért odaát sok határőr pénzért segíti az embercsempészek tevékenységét.
Határőrhiány
A Nyírbátori Határőr Igazgatóságnak négy helyen működik bűnügyi felderítő szolgálata: Záhonyban, Beregsurányban, Nyírábrányban és Nyírbátorban. A bűnüldöző munkánk egyre eredményesebb, 1999-ben huszon-egynéhány, tavalyelőtt 41, tavalyi pedig már száz embercsempészt vettünk őrizetbe – jelenti ki Szepesi István dandártábornok, az igazgatóság vezetője. Persze a migráció is fokozódik évről évre – teszi hozzá –, sőt a magyarországi embercsempészek mélyen konspiráltan, gyakran a határőrökénél jobb technikai felszereléssel tudják az államhatártól elszállítani a migránsokat. Megtudjuk: a határőrségnél a bűnügyi információkat és összefüggéseiket állandóan elemzik, a mostani állománytábla-módosítás alkalmával pedig egy elemző-értékelő alosztály hoznak létre, s a bűnügyi, határőrizeti és idegenrendészeti munkából adódó információkat elemzik majd. Munkatársaik hoznak majd javaslatokat változtatásokra, ők tesznek észrevételt az alkalmazott módszerekkel és eszközökkel kapcsolatban is.
A Belügyminisztérium fejlesztési tervében kiemelt fontosságú feladatként szerepel a határforgalom-ellenőrzés átfogó korszerűsítése, a személyi és tárgyi feltételek javítása. Az illegális migráció elleni harc részeként az Európai Unióban is alkalmazott mérőműszereket, ipari üregvizsgálókat, a zöldhatár megerősítésére éjjellátó eszközöket, mobil hőkamerás felderítőrendszert, bűnügyi és technikai eszközöket, járőrfelszereléseket szereztek be. Szepesi István dandártábornok elmondja: az ukrán és román határszakasznál már csaknem egy éve használják azt a két hőkamerát – darabja nyolcvanmillió forint –, amellyel nyolc-tíz kilométeres távolságot lehet 360 fokban pásztázni a területet, és már számos migráns csoportot lelepleztek a világszínvonalú csúcskészülékek segítségével. Úgynevezett schengeni buszokat is üzembe állítottak, amelyek a bevetésirányítást segítik, valamint útiokmány-ellenőrzést végeznek. Példaként hozta fel, hogy nemrégiben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállaj és a romániai Csanálos között a nemzetiségi találkozó ideiglenes határnyitásakor el is fogtak egy körözött személyt. Már vannak lépésérzékelő technikai eszközeik, amelyek a két pont közötti áthaladást érzékelik, most készítik fel az állományt a használatára. Az éjszakai figyeléseket autóval biztosítják, a hely- és terepismerettel rendelkező elfogójárőrök pedig gyakran indulnak a migránsok és embercsempészek csoportjának elfogására. A gépjárműfejlesztés területén befejeződött a Niva-program, amelynek részeként az orosz államadósság fejében 1,7-es injektoros terepjárókat kaptak a határőrök, s tervezik a maroklőfegyverek cseréjét is. A határőrség nemrég Németországból négy nagy teljesítményű üldöző- és követőautót kapott. Az Opel Vectrák V6-os motorral és megerősített kasztnival vannak felszerelve – tudtuk meg a dandártábornoktól. Az európai uniós direktívák szerint az igazgatóságon 2500 embernek kellene dolgoznia, miközben jelenleg 1500 személyt alkalmaznak. Már megkezdődött az állomány feltöltése: tavaly háromszáz főt, az idén pedig 197-et vesznek fel. Nyáron hatvanketten végeznek a miskolci rendészeti szakközépiskolában, júniustól pedig hetven főt vesznek fel az utcáról szerződéses és hivatásos állományba. A szerződéses és hivatásos járőrök, illetve az útlevélkezelők nettó hatvanezer forintot keresnek.
A korrupció vonzásában
Magosligetnél a határmezsgyén, az ukrán őrtoronyban mozgó árnyakat látni. Itt félszigetként nyúlik be Magyarország Ukrajna testébe, körös-körül néma tanúi a határkövek a mozgásunknak. Határőrünk a tiszabecsi határőrizeti kirendeltség vezetőhelyettese, Pákh Zoltán zászlós kaptat felfelé egy domboldalon. Néhány kilométerre a Tisza odakanyarog a határhoz és természetes akadállyá válik az embercsempészek számára. Egy ukrán, s kissé arrébb egy magyar falu cseréptetős házai látszanak az erdő fái körül. Nem könnyű húsz kilométert megtenni sárban, esőben a csalános úton.
A környéken élők számára nem sok munkalehetőség adódik, talán az egyetlen biztos állás útlevélkezelőnek vagy határőrnek menni. – Persze általában azt hiszik, hogy a határőr csak üldögél a terepjáróban és fel-alá araszolgat a falusi főutcákon. Egy-két nehezebb őrjárat után sokan kifakadnak – újságolja a zászlós. Egy fűszálat rágcsálva közli azt is: többször előfordult már, hogy megfenyegették a határőröket, vagy üldözés közben le akarták az autójukat szorítani az útról. Ez egyeseket elrettent, s kilépnek a szolgálatból. Mobiltelefonja a Mission Impossible zenéjével szólal meg.
A határőrök nem titkolják, vannak olyanok közöttük, akikre rávetül a gyanú, hogy a járőrök mozgásával és technikai felszereltségével kapcsolatos szolgálati titkot pénzért eladják az embercsempész-hálózatnak. Alapos gyanú esetén a bíróság engedélyével titkosszolgálati eszközökkel megfigyelik a határőröket és az eredmény néha elszomorító: jelenleg is előzetes letartóztatásban van néhány határőr.
***
Ausztriában is gondot okoz az embercsempészet. Az embercsempészés a szervezett bűnözés legjövedelmezőbb és egyben legártalmasabb ágazata, bevételei Európában felülmúlják a kábítószer-kereskedelem jövedelmét – erre a megállapításra jutott az osztrák belügyminisztérium tavaly kiadott alkotmányvédelmi jelentése. Németország és az észak-európai országok azért különösen vonzók az illegális bevándorlók számára, mert jók a gazdasági mutatók és a szociális háló, továbbá meglehetősen liberális az idegenrendészeti szabályozás – tartalmazza a dokumentum. Ausztriában 2000-ben 45 730 személlyel, tavaly pedig 54 ezer fővel csúcsot ért el az elfogott illegális határátlépők száma, csaknem öt százalékuk embercsempész volt. Különösen Afganisztánból, Irakból, Kínából és az indiai szubkontinensről érkezettek száma nőtt. A jelentés összehasonlításként megemlíti, hogy 1999-ben a 2000. évinél mintegy háromezer emberrel kevesebbet, 1998-ban „mindössze” 19 693 főt fogtak el. A legtöbb illegális határátlépő változatlanul Olaszország felől, az EU belső határán át érkezik Ausztriába (21,8 százalék), második helyen a magyar határ áll (16,9 százalék), majd Szlovákia következik (10,4 százalék). A dokumentum felvázolja a legfontosabb útvonalakat: eszerint Romániából – innen érkezett 2000-ben a legtöbb illegális határátlépő, 8504 fő – általában busszal, vonattal vagy autóval mennek a Cseh Köztársaságba, s onnan cseh embercsempészek segítségével lépnek Ausztriába. Az európai országok közül sokan érkeznek Koszovóból és Törökországon, Románián és Bulgárián át Magyarországra, majd onnan Ausztriába, illetve Horvátországon és Szlovénián át Olaszországba. Egyre többen repülővel utaznak Törökországból Szarajevóba, majd onnan Ausztriába. A még 2001 júliusában lezárt jelentés nem foglalkozik külön az afganisztáni válság migrációs következményeivel, de az afgánok főleg Moszkván, Kijeven és Magyarországon át tartanak Ausztriába, vagy onnan tovább Nyugat-Európába, a másik útvonaluk Törökországba, onnan tovább szárazföldön vagy vizen vezet. A Távol-Keletről és Ázsiából több útvonalat is használnak: az emberek sok esetben repülővel, turistáknak álcázva, csoportosan érkeznek, például Kínából közvetlen járatokon vagy Moszkván, Belgrádon, Abu Dzabin vagy Isztambulon át. Ilyenkor az embercsempész alakítja az idegenvezető szerepét, de a csoportok felismerhetők, mert többnyire fiatalabbakból állnak, akiknél nem láthatók a turisták jellegzetes kellékei. Az út például Afganisztánból legjobb esetben két hétig tart, de elhúzódhat hónapokig is, ha az embereknek útközben meg kell keresni a továbbutazás költségeit. A Közel-Keletről érkezők általában ötven-hetvenezer schillinget fizetnek az embercsempészeknek, de olyan esetek is akadnak, amikor a szerencsétleneknek a célországtól függően félmillió schillinget kell kifizetni – szól a jelentés.
Folytatás a holnapi számunkban
Trump
Ezzel akarta etetni Trump Putyint
