A magyar államot képviselő ügyvéd a bíróságon úgy fogalmazott: érthetetlen, hogy miért nem tud a romániai cég jogi képviselője érdemben védekezni, holott több mint másfél éve ismertek az iratok. Az Aurul ügyvédje leszögezte: előbb tisztázni kell, hogy román vagy magyar jogszabályok alapján folyik a per, ugyanis eltérő megoldások jöhetnek szóba. Bírói kérdésre az Aurul képviselője elismerte a károkozást, de csak a magyar jogszabályok szerint. Mindkét fél álláspontja megegyezett abban, hogy a kár összegszerűségét csak a jogalap tisztázása után lehet megállapítani. A kárösszeg vonatkozásában a romániai cég képviselője előadta: a magyar fél szakértői véleményében megfogalmazott összegek mindössze becslésen alapultak, ráadásul ez a balesetet követő hetekben készült, így ezt nem tudja elfogadni, mert szerinte a Tisza jelenleg megközelítően olyan állapotban van, mint a szennyezés előtt. Az állam jogi képviselője erre úgy reagált: szerinte a szakértő bizonylatokkal igazolta a kár mértékét, de a folyó rehabilitációjáról – amely akár 10-15 évig is elhúzódhat – szóló összegeket csak becsülni tudták.
A szakértőként meghallgatott bukaresti műszaki egyetem professzora beszámolt az Aurul cég balesetet követő biztonsági intézkedéseiről. A szakértő a magyar állam ügyvédje kérdésére elismerte: a nemzetközi szakértői bizottság ajánlása szerint nem lehetett volna cianidos víz a bányaüzem zagytározójában, amelynek gátja átszakadt az ominózus napon. A bányaipari cég termelési vezetőjének meghallgatását elhalasztották a következő tárgyalási napra, szeptember 9-re.
Újabb részletek derültek ki a debreceni halálos munkahelyi balesetről