Áremelés lesz a száz nap mellékhatása

László Csaba pénzügyminiszter komoly ellentmondásokat lát a csökkenő államháztartási bevételek, a növekvő kiadások és az EU-csatlakozással összefüggő követelmények között. A miniszter gyors döntéseket vár a kormánytól, amelyek áremelésekkel járnak.

Igen kedvezőtlen hatást váltana ki, ha az ez év augusztusában az Európai Bizottságnak benyújtandó előcsatlakozási gazdaságpolitikai program ellentétbe kerülne a 2003. évi költségvetésben elfogadottakkal: ez azt kívánja, hogy gyors és egyértelmű döntések szülessenek a gazdaságpolitikában – erre László Csaba pénzügyminiszter hívta fel a kormányfő figyelmét egy július 8-ára datált, szigorúan titkos minősítésű levelében. A miniszter nevével fémjelzett – és szerdán már nyilvánosságra hozott – dokumentumban felvázolt számsorokból és fejtegetésekből kiderül, hogy az ötven nap alatt végrehajtott száznapos programnak lesznek „kemény” mellékhatásai is, amelyek kiküszöbölése igen nehéz lesz, ha figyelembe vesszük az EU-csatlakozásból adódó, többnyire számszerűsített követelményeket.
A pénzügyi tárca leginkább a növekvő költségvetési kiadások és a csökkenő bevételek közötti ellentmondásra hívja fel a figyelmet. A dokumentum figyelmeztet arra, hogy az idei év meghatározó folyamatai már jelentősen determinálják a jövő évi – és az azt követően érvényesíthető – költségvetési politikát.

Számottevő bevételkiesést okoz a minimálbér adómentességének megteremtése a pénzügyi tárca szerint, ezzel szemben kiadási aránynövekedést jelent a közalkalmazotti béremelés. Mivel az intézkedések idén már csak az utolsó negyedévben hatnak, a számítások szerint 2003-ban is jelentős áthúzódó hatással kell számolni. A PM már belátja azt is, hogy a „száz nap” nem elhanyagolható determinációt jelent a bevételeknél és a kiadások egy markáns tételénél. A tárca rámutat emellett arra, hogy ezekkel a megkötöttségekkel a következő években is számolnia kell.
A személyi jövedelemadónál a számítások szerint az idei, 7,5 százalékos GDP-arányos bevétel 2003-ra várhatóan 6,5 százalékra csökken, csak a minimálbér adómentességét biztosító változtatások miatt. Ha azonban 2003-ban megtörténik az szja-rendszer tervezett módosítása, akkor ez az arány további 0,8 százalékponttal 5,7 százalékra csökken. Ebből valamit visszahoz a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékkulcsok tervezett emelése, ám így is az adó- és járulékbevételek aránya a GDP-hez viszonyítva 2003-ra nagyjából 1,5 százalékpontot csökken, majd a következő évben újabb fél százalékpontot zsugorodik. Jelentősen, két százalékponttal emelkedik a bérek aránya idén a GDP-hez képest és változatlan helyzetet feltételezve jövőre is további fél százalékpontos bérarány-növekedéssel kell számolni a költségvetési szférában. Mindebből az következik a PM szerint, hogy a béren kívüli államháztartási kiadások arányát 3,5 százalékponttal csökkenteni kellene (változatlan bevételek mellett).
Az állami kiadások lefaragása mellett vélhetően áremelésekre is kényszerül a szocialista–szabad demokrata kormány. A dokumentumokban vázolt táblázatokból kiderül, hogy ez év decemberében 3,1 százalékkal lesz drágább a háztartási energia az egy évvel korábbihoz képest, viszont jövő év decemberére ez a mutató már 7,3 százalékra ugrik. Éves átlagban ez azt jelenti, hogy 2002 egészében 5,7 százalékkal, jövőre pedig 4,8 százalékkal nőnének az energiaárak.
A hatósági áras termékek jóval gyorsabban drágulnának, mint az idén: 2002-ben ezen árukör az év átlagában 4,3 százalékkal lesz magasabb, viszont jövőre 6,5 százalékos áremelkedés várható ebben a szegmensben.
A kérdés csak az, hogy a költségvetési kiadások lefaragása, és a néhány – várhatóan népszerűtlen – áremelés mennyire képes elsimítani majd a költségvetési sorok között húzódó ellentmondásokat.