A társadalombiztosító által támogatott gyógyszerek esetében nem hajtották végre az Orbán-kormánynak a gyártókkal tavaly kötött megállapodását, ami átlagosan ötszázalékos áremelést tett volna lehetővé júliustól. Nem félnek attól, hogy a gyártók megbosszulják ezt, és jelentősen emelik majd a nem támogatott készítmények árát?
– A nem támogatott orvosságoknál valóban a gyártó határozza meg az áremelés mértékét, abba nincs beleszólásunk. De az azonos hatóanyagú készítményekből olyan nagy a választék, hogy egy mértéktelen áremelés biztosan piacvesztést okozna számukra.
– Nem felelőtlenség erre számítani?
– Nagyon nagy az árverseny a gyártók között.
– A kassza, pontosabban a keret szűkössége miatt nemcsak hogy az áremelést nem engedélyezték, de új készítményeket is csak korlátozott számban fogadnak be a támogatotti körbe. Az ötszázalékos emelésnél nem sújtja-e jobban a betegeket, hogy egyes gyógyszereket képtelenek megvenni, mert nincs rájuk támogatás?
– Támogatás elbírálására váró új készítmény valóban több mint hatszáz van. Ezek többsége azonban nem jelent új fegyvert a terápiában, hatóanyaguk ugyanis azonos. Közülük soknak csak a kiszerelése más. Vannak olyan készítmények is, amelyek nagyon hasonló hatásúak és mellékhatásúak, csak a gyártó valami apró változtatás után ráfogja, hogy egyes betegeknél jobb hatás érhető el vele. Tudjuk azonban, hogy ez sem hoz érdemi újítást. Egy kezemen meg tudom számolni azokat a „befogadásra váró” termékeket, amelyek egy-egy betegség kezelésénél valóban áttörést eredményeznek. Ezeket a gyógyszereket az igazán rászoruló betegek most is megkapják az egyedi méltányossági rendszerben.
– Megkezdték a gyógyszerek árának összehasonlítását az uniós árakkal, mert kiderült, hogy egyes orvosságok furcsa módon nálunk többe kerülnek, mint Nyugat-Európában. Mely készítmények ezek?
– A támogatottak közül a rosszindulatú daganatos betegségek, valamint az immunrendszer gyógyítására való orvosságoknál tapasztaltunk ilyet, és számos, vény nélkül kapható készítménynél is.
– Gondolom, ezeknél árcsökkentést szeretnének elérni. Hogyan fogják erre rávenni a gyártókat?
– Három dologgal lehet ösztönözni a gyártókat az árcsökkentésre. Az egyik az a tény, hogy januártól jelentősen bővítjük a közgyógyellátási listát. Így jóval több olyan termék lesz, amelyért a közgyógyellátásra jogosult betegeknek nem kell fizetniük. A másik, hogy bizonyos szív- és érrendszeri készítmények januártól ingyenesek lesznek. Biztos piacot jelent a gyártónak, ha egy terméke felkerül ezekre a listákra. A harmadik pedig az, hogy főleg a ritka betegségek kezelésére alkalmas, úgynevezett külön eljárás szerint beszerzett gyógyszereknél az egészségbiztosító egy meghatározott mennyiség megvásárlására szerződik a gyártóval. Tehát itt is mentesülnének a promóciós költségek alól, nagyobb lehet a nyereségük, ezért cserébe más termékeknél árat csökkenthetnek.
– Az Orbán-kormány által tavaly három évre megkötött megállapodás a legtöbb támogatott gyógyszernél az infláció arányában előre meghatározta az áremelés mértékét. Önök új, négy évre szóló megállapodást terveznek. Mekkora áremelést jelentene ez?
– Nem akarjuk rögzíteni az áremelés mértékét. Éppen az a fő probléma most, hogy a rögzített mérték sem mindig indokolt. Túl egyszerű lenne csak az infláció alapján meghatározni az áremelés mértékét ahelyett, hogy minden évben megnéznénk: miként alakultak az árak az unióban és az alacsonyabb árszínvonalú országokban, illetve milyen gazdasági folyamatok jellemzik hazánkat az adott évben. Fontos szerepe van például a forint árfolyamváltozásának, vagy egy új készítmény megjelenésének is a piacon. Ha egy adott hatástani csoportban forgalomba kerül egy áttörő termék – ami lesöpri a palettáról a többit –, akkor azoknak lemegy az ára a nemzetközi piacon. Mi meg akkor azokat indexáljuk?
– Akkor miről szólna az említett megállapodás?
– A legfontosabb azt rögzíteni, hogy mikor kezdődnek a tárgyalások, meddig kell megállapodni az új árakról, és azokat mikor hirdetik ki. Továbbá meg kell határozni: mi a feltétele és a menete annak, hogy új termékek részesüljenek támogatásban, de ez utóbbit nem egy polgárjogi szerződésben, hanem jogszabályban szükséges rögzíteni.
– Indokolt-e négyéves megállapodást kötni, amikor a szerződéskötéskor már nem lesz hátra annyi a ciklusból? Mint bebizonyosodott, egy esetleges kormányváltásnál mindkét fél kellemetlen helyzetbe kerülhet.
– Értelemszerűen ez a kormányzat addig köthet megállapodást, ameddig a mandátuma szól.
– A nemzeti össztermék egészségügyre fordított részéből arányaiban többet költünk gyógyszerre, mint az unióban. Indokolt-e ez?
– Azzal kell szembenézni, hogy a gyógyszerfogyasztás a jövőben növekedni fog. Egyrészt a születéskor várható élettartam emelkedése miatt, ami a gyógyszerszedésre szorulók korának kitolódásával jár együtt. Másrészt azért, mert a vény nélküli, öngyógyító, egészségfejlesztő gyógyszerfogyasztás térnyerése intenzívebb lesz – igaz, ez nem a biztosító terhét növeli. A harmadik ok, hogy megjelennek azok a gyógyszerek, amelyek olyan betegségeket – például az AIDS-et – gyógyítják, vagy legalábbis az életminőséget szinten tartják, amelyeknél most alig tudunk elfogadható kezelést nyújtani. Kizárt tehát, hogy a gyógyszerre költött közfinanszírozás reálértéken csökkenjen.
– Vannak viszont olyan gyógyszercsoportok, például antibiotikumok, vagy a központi idegrendszer működésére ható szerek, amelyeknél irreálisan magas a fogyasztás. Hogyan próbálják ezt csökkenteni?
– Ma a lakosság általános hülyítése folyik például a nem támogatott gyógyszerkörben. Mennek a reklámok, és az emberek ezek alapján vásárolják az orvosságokat. Nem tudják, hogy milyen hatóanyagot tartalamaz, és hogy ugyanazt sokkal olcsóbban is megvehetnék. A gyógyszerésznek ugyan törvényi kötelezettsége lenne tájékoztatni a beteget a vény nélküli hatóanyag-választékról és az árakról. Ez azonban nem mindig, illetve igencsak kevés patikában történik meg, mert a gyógyszerész nem érdekelt abban, hogy az olcsóbbat adja. A drágábbnál ugyanis magasabb árrést érvényesíthet.
– Miként teremtenék meg az érdekeltséget?
– Az érvényben lévő degreszszív árrésrendszer nem alkalmas arra, hogy takarékosságra ösztönözze a gyógyszerészt. Jelenleg ugyanis minél alacsonyabb egy gyógyszernek az ára, százalékosan ugyan annál magasabb rajta az árrés – azaz a patika bevétele –, összegszerűen azonban az árrés annál nagyobb, minél drágább a készítmény. A rendszeren nem változtat az sem, hogy a 3500 forintnál drágább gyógyszereknél befagyasztották az árrést 630 forintra, mert a recept nélküli szerek többsége ennél kevesebbe kerül. Ezért újra kellene gondolni az árrés-finanszírozási rendszert. Többek között azért is, mert jelenleg a patikák többsége nem, vagy csak minimális menynyiségben tartja készletben a 3500 forintnál drágább készítményeket, holott az ennél magasabb árkategóriába számos életfontos ságú termék tartozik, például az inzulinok.
– Konkrétan mit terveznek?
– Személy szerint régi vágyam az úgynevezett családi patikarendszer bevezetése, ami Hollandiában működik. Ez azt jelenti, hogy nemcsak háziorvost választ a beteg, hanem patikát is, ahová bejelentkezik. Nyilvántartásba kerülnek – a patika informatikai rendszerébe – a krónikus betegségei, esetleges allergiája és egy évre visszamenőleg a vényre és vény nélkül szedett gyógyszerei. Ily módon a gyógyszerész komplex gondozójává válik a betegnek. Ekkor felvetődik, hogy nem árrésrendszert kellene működtetni, hanem ezt fokozatosan ki kellene váltani egy fix juttatással, valami hasonlóval, mint a háziorvosok kártyapénze. Így a gyógyszerész nem abban lesz érdekelt, hogy minél több gyógyszert adjon el, hanem abban, hogy minél több beteg válassza őt. Ezzel kapcsolatban elkezdődtek az egyeztetések a kamara képviselőivel.
– A patikusok érdekeltségének megteremtése mellett az orvosok gyógyszerfelírását is ésszerűsíteni kellene. Ennek érdekében mit terveznek?
– Az irányított betegellátási modellben az orvos sajátjaként bánik a tb pénzével. A rendszer most csak az 500 ezer fős lélekszámnál kisebb településeken működik; ezt a korlátot jövőre eltöröljük, így mások is csatlakozhatnak. Gondolkodunk azon is, hogy országos érdekeltségi rendszert teremtünk, például gyógyszerbüdzsé bevezetésével. Ez azt jelenti, hogy meghatároznánk egy keretet betegszám és betegségcsoport szerint a gyógyszerfelírásra, és ha azt túllépi az orvos, akkor azt részletesen meg kell indokolnia, ha megtakarít, akkor pedig részesedne a megmaradó pénzből.
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
