Citadella-terasz: teljes bontást ír elő a határozat

Bontási engedélyt kapott a Citadella 4U Kft. a Gellérthegyen lévő lődomb területén engedély nélkül felépített teraszkávézóra a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól (KÖH). A cég bontási terveit csak műszaki kiegészítésekkel fogadták el, így az építtetőnek helyre kell állítania az eredeti állapotot, mégpedig tizenöt napon belül.
Műszaki kiegészítésekkel elfogadta a Citadella 4U Kft. bontási tervét a KÖH – közölte Fiedler Péter, a hivatal hatósági igazgatója. Ez azt jelenti, hogy a társaságnak a határozat kézhezvételtől számított tizenöt napon belül le kell bontania a gellérthegyi lődomra engedély nélkül épített Citadella Garden néven megnyitott teraszkávézót és illemhelyeket. A hatósági igazgató tájékoztatása szerint a hivatal már május 15-én elutasította a cég fennmaradásiengedély-kérelmét és elrendelte az eredeti állapot visszaállítását, ennek ellenére folytatták az építkezést. Amikor az eredeti terepszint felett is építeni kezdtek, a hatóság elindított egy újabb eljárást, amelyben határozatot hoztak a terasz terepszint feletti részeinek bontásáról.
Bende Csaba műemléki vezető felügyelő tudatta azt is, hogy a Citadella melletti lődomb a katonai fellegvár részének tekinthető és 1965 óta műemléki védettséget élvez. 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánított, műemléki jelentőségű területen áll, amely 1997-ben természetvédelmi terület lett.
Torma István, a KÖH ásatási bizottságának elnöke elmondta: a Citadella környékén már 1904 óta régészeti kutatások folynak, amelyek kimutatták, hogy egy Krisztus előtti kelta törzs települése volt a területen. A gellérthegyi építkezések többször megrongálták az itteni leleteket, de a hegy tetején található lődombot a XIX. században feltöltötték, így sikerült megőrizni a jelentős értékek egy részét. Ezért itt bármilyen földmunkához előzetes régészeti kutatás és hatósági engedély szükséges.
Újságírói kérdésre az elnök kijelentette: a terület fejlesztésének hosszú távú elképzeléseit pozitívan véleményezte a hatóság, de ebben egy mélygarázs kialakításáról volt szó és nem teraszépítésről. Egy régészeti feltárás után megépített mélyparkoló szerinte nem csonkította volna a dombot, és a leletegyüttest sem. Torma István beszámolt arról is, hogy a régészek a teraszépítéskor a földmunka falában érintetlen leletekre találtak, és ez bizonyítja a károkozást.
Mint ismeretes, a területen nemcsak a régészeti értékek miatt volt tilos elkezdeni az építkezést. A KÖH szerint a térségre nincs érvényes szabályozási terv, az itteni teraszépítéshez nem adott tulajdonosi hozzájárulást a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, és a főváros szabályozási keretterve sem engedi meg a Citadella környezetében lévő zöldterület beépítését. Ugyanakkor hiányzik a kerületi tűzoltóparancsnokság, az ÁNTSZ, a Duna–Ipoly Nemzeti Park és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség engedélye is.
Veres István, a Citadella 4U Kft. ügyvezető igazgatója továbbra is tagadja, hogy leletek sérültek volna az építkezés alatt. Szerinte az is megkérdőjelezhető, hogy a Citadella és környéke a Világörökség része. A cégvezető a bécsi levéltárban és a Budapest Gyűjteményben felkutatott dokumentumokra hivatkozva szakértők felvonultatásával kívánja bizonyítani, hogy nem pusztítottak el régészeti értékeket.
A KÖH tudományos igazgatója, Jankovich-Bésán Dénes elhárította kérdésünket arról, hogy a Világörökség részének számító, természetvédelmi területen valóban fák kivágását tervezik-e egy lanovka építése miatt. A Rác fürdőnél készülő beruházásról csak annyit mondott: ezek egyelőre olyan tervek, amelyeket még nem fogadtak el a szakhatóságok.