Nem szabad emelni a tömegközlekedési viteldíjakat, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy minden emelés az utasszám csökkenését és a tömegközlekedés térvesztését okozhatja – olvasható a Magyar Közlekedési Klub tanulmányában.
A BKV azonban az elmúlt években több milliárd forint hiányt halmozott fel. A közlekedési klub szerint a társaságnak évről évre legfeljebb négy-öt milliárd forint jut a meglévő hálózat működőképességének megőrzésére, pedig ehhez 2010-ig évente legalább húszmilliárd forintra lenne szükség.
Deutsch Tamás, a Fidesz budapesti elnöke nemrég egy lapunknak adott interjújában szintén nehezményezte a tömegközlekedés leépítését. Az egyik legsúlyosabb fővárosi gondnak tartotta, hogy az elmúlt tíz évben száz kilométerrel rövidebb lett a tömegközlekedési eszközök által befutott úthálózat hossza, hetvenezerrel kevesebb ülőhely van a buszokon, a villamosokon és a HÉV-eken.
A közlekedési szakértők és a környezetvédők kínáltak megoldást a gondokra, de eddig süket fülekre találtak. Javaslataik szerint egyre több vonalon forgalmi előnyöket kell biztosítani a tömegközlekedésnek, így viszonylag kis befektetéssel jelentősen javítható a közösségi közlekedés színvonala, és számottevő megtakarítást érhet el a BKV Rt. Fejleszteni kell az elővárosi vasúti közlekedését, ezen belül fontos feladat a HÉV-vonalak korszerűsítése, járatainak sűrítése is.
Fel kell gyorsítani a Budapesti Közlekedési Szövetség előkészítési munkáit, hogy végre létrejöjjön a tarifaközösség. Bővíteni kell a villamoshálózatot a meglévő vonalak összekapcsolásával, hogy átszállás nélkül lehessen eljutni minél nagyobb távolságra. Ezekhez a fejlesztésekhez persze jóval több forrásra lesz szükség. Különösen súlyosan érinti a probléma a külső kerületeket, ahonnan a polgárok gyakran több mint egy óra alatt juthatnak be a munkahelyükre a tömegközlekedési eszközökkel.
– Több javaslatot is benyújtottunk a BKV Rt.-nek a járatok összekötésére, meghosszabbítására, illetve megállók áthelyezésére, de többnyire azt a választ kaptuk, hogy erre csak akkor van mód, ha az önkormányzat állja a felmerülő költségeket – tájékoztatott Szabolcs Attila, a XXII. kerület polgármestere. A kerület például kérte a 150-es busz vonalának meghosszabbítását, de ez legalább két plusz járművet igényel, ami negyvenmillió forintba kerül a közlekedési vállalatnak évente, amit nem vállalt a társaság. Egy, a Camponától induló körjáratot is kért a helyi önkormányzat, de szintén azt a választ kapták, hogy a helyhatóságnak kell vállalni ennek költségeit.
Minden évben kétszer tárgyalunk a főváros egyik középszintű osztályvezetőjével, ahol természetesen a tömegközlekedés is szóba kerül – nyilatkozta lapunknak Hoffmann Attila, a XVII. kerületi terület és városfejlesztési bizottság elnöke. Rámutatott: összességében pozitívan értékeli a folyamatos tárgyalássorozatot, a rákoskerti buszjárat beindítását sikerként könyvelik el. Más esetekben azonban folyamatosan csak ígérgetések hangzanak el, és évekig nem történik semmi. Tervezik a Rákoskeresztúron található központi buszpályaudvar áthelyezését, mert a zsúfoltság bizonyos napsza-kokban már szinte elviselhetetlen. A főváros középtávú terveiben szerepel a 28-as gyorsvillamos meghosszabbítása Rákoskeresztúr központjáig – tette hozzá.
Szórványos egyeztetések előfordulnak, ám a kerület érdekei a legritkább esetben kapnak hangsúlyt – érzékeltette a XVIII. kerületi állapotokat Sonnewend László fideszes frakcióvezető. Az 50-es hannoveri villamost egy olyan kirakatmegoldásnak jellemezte, amely nem oldhatja meg az alapvető helyi tömegközlekedési problémákat: a Polgári Szövetség frakcióvezetője különösen botrányosnak tartja, hogy a 82 és a 82A jelzésű autóbuszjáratok menetidejét a BKV megfelezte, és létrehozott egy másik járatcsaládot, amely éppen csak érinti Pestszentimrét.
Évek óta rendkívül komoly harcokat vívunk a BKV Rt.-vel, mert Soroksár egyes részei tömegközlekedéssel megközelíthetetlenek – jelentette ki Soroksár polgármestere, Geiger Ferenc. – Az egyetlen busz- és HÉV-járat ritkán jár, rendkívül hosszú a menetidő, az utasok számára pedig gazdaságtalan az útvonal. Kéthavonta levelet írok a BKV igazgatójának és a főváros illetékes ügyosztályának, de elutasítanak azzal az indokkal, hogy a forgalom nem igényli új járatok beindítását.
– Nem igaz, hogy a BKV négy-ötmilliárd forint támogatást kap évente, hiszen idén is 15 milliárdot adtunk a vállalatnak, és még hatmilliárdot a fejlesztésekre – szögezte le Rakovszky János, a főváros tömegközledési alosztályának vezetője. – Az sem felel meg a valóságnak, hogy ilyen mértékben csökkentette a támogatást a főváros, és a viteldíjak emelése sem érte el még az infláció szintjét sem – tette hozzá. Az alosztályvezető elismerte, hogy a BKV Rt.-nek tavaly csaknem hétmilliárdos vesztesége volt, de állította, hogy a kapacitások csökkentésének nem ez az oka, hanem főként az utasszám kilencvenes évekbeli visszaesése. Megjegyezte: később ugyan ez zsúfoltságot okozott, de a szükséges fejlesztésekhez szűkösek a főváros forrásai.
origo.hu
Lázár János: Ukrajna EU-csatlakozásával veszélybe kerül az elmúlt évtizedek minden eredménye
