Másodfokú hatóságként a közigazgatási hivatal 800-1000 engedély nélküli építkezéssel foglalkozik évente, pedig az ügyiratok többsége nem is jut el erre a fokra, mert a kerületi önkormányzatok megoldást találnak a helyi problémákra.
– Az engedély nélküli építkezések számát tekintve rendkívül rossz a helyzet Budapesten, de a fővárosi önkormányzat nem tehet semmit, mert nem számít építési hatóságnak – panaszolta Gyarmathy Katalin, a főváros építésügyi alosztályának vezetője. Szerinte megoldást csak az jelenthet, hogy hatékonyabbá teszik a kerületi hatósági ellenőrzést, és ez alapján már időben, s kellő szigorral eljárnak a hatóságok.
Csák Máté, a Magyar Ingatlanszövetség szakmai bizottságának elnöke szintén lesújtónak tartja a magyarországi építésügyi helyzetet.
A szakember úgy véli, hogy az ország tönkretételéhez vezethet, ha nem lépnek fel határozottabban a területi hatóságok, de az egyes önkormányzatoknál gyakran hiányzik a szakképzett munkaerő, és nem mindig van meg a szándék a szabálytalanul épített ingatlanok bontásának elrendelésére.
Magyarországon jelenleg az elsőfokú építési engedély csak akkor lesz jogerős, ha nem támadja meg senki. Az engedély megtámadásakor azonban a másodfokon eljáró közigazgatási hivatal döntése után bírósághoz is lehet fordulni, ezért néha hónapokat kell várni arra, hogy egy építési engedély jogerős és végrehajtható legyen.
Urbán András, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal építésügyi főosztályának vezetője szerint ebből ered a jogtalan építkezések körülbelül egynegyede, hiszen sok beruházó vagy magánépítkező nem hajlandó kivárni az eljárás végét. Az esetek több mint a felében azonban nem az engedélyek hiányáról, hanem az azokban szereplő tervektől való eltérésről van szó. Az 1997-es építési törvény értelmében viszont csak akkor kötelező elrendelni a bontást, ha az engedély nélkül felhúzott építmény élet- vagy közveszélyes, esetleg közérdeket vagy szomszédi jogokat sért. Amennyiben az elkészült épület megfelel a jogszabályoknak, meg kell adni a fennmaradási engedélyt, de építésrendészeti bírságot kell kiszabni. Ennek összege az ingatlan forgalmi értékénél is több lehet, de ezt nehéz behajtani az építtetőkön, akik minden lehetséges jogorvoslati lehetőséget felkutatnak és kihasználnak, így az ügyek akár egy évig is elhúzódhatnak. A bontási határozatoknak is nehéz érvényt szerezni, mert az építő nem kezdi el önállóan a bontást, és a hatósági, rendőri eljárás is nehéz, mert ennek költségeit általában az illetékes önkormányzatnak kellene állnia. Feltehetőleg ilyen lépéseket kell tenni majd a nagy visszhangot kiváltó Citadella-terasz esetében.
Az engedély nélküli építkezés ügyében jogerős bontási határozat született, de ezt a beruházó úgy értelmezte, hogy nem kell a teljes építményt elbontania. Amennyiben a bontási engedély kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem bontják el teljesen a teraszt, a KÖH fogja ezt megtenni az építtető költségére. A legkirívóbb esetek egy részében azonban nem vezetett tökéletes ereményre a hatóságok eljárása.
A kilencvenes években például 215 ezer forint bírságot fizetett az építtető egy Kolosy téren álló épület engedély nélküli lebontása miatt. A későbbi építkezés során eltért az engedélytől, a III. kerületi polgármesteri hivatal többször leállíttatta az építkezést, de a létesítmény ennek ellenére felépült.
A kilencvenes évek közepén a Villa Kordát az engedélyben szereplő terveknél nagyobbra építették. Az eljárás itt is meghiúsult és bírság megfizetése után az épület fennmaradási engedélyt kapott.
Újpesten a Finál Áruház esete volt a legsúlyosabb. Az ingatlant jelentősen túlépítették az engedélyben szereplő tervekhez képest – tájékoztatott Derce Tamás, a kerület polgármestere. Az építkezést többször leállíttatták, és ma már lakóházak vannak a területen. A polgármester elmondta: évente mintegy húsz esetben kell eljárnia a helyi hatóságnak, leggyakrabban az engedélytől eltérő építkezések miatt. Ilyenkor többnyire elrendelik a bontást és hatóságilag intézkednek, ha erre nem hajlandó az építtető.
Kispesten az idén négy alkalommal szabtak ki építészrendészeti bírságot, öszszesen 512 ezer forint értékben. Az első fél évben kilenc építkezést kellett leállítani, egy alkalommal pedig hatósági bontást rendeltek el egy-egy hátsó udvari melléképületre – tudtuk meg Kiss Annától, Kispest aljegyzőjétől.
A XVII. kerületi polgármesteri hivatal műszaki hatósági csoportjának vezetője, Lochné Jármay Paula elmondta: az idén a legmagasabb összegű bírság közel három és fél millió forint volt s a kerületben negyvenöt esetben kellett építési engedély hiányában az építkezést leállítani.
origo.hu
Magyar Péter véleménye 180 fokos fordulatot vett ebben a fontos kérdésben
