Négyemeletes szálloda építését tervezik a tabáni területre, ahová legfeljebb a gyógyfürdőzni szándékozó hotelvendégeket engedik be, akik a tervek szerint siklón utazhatnak majd fel a Gellért-hegy oldalán egészen a Citadelláig. Ehhez nem egy fa kivágására lesz szükség az országos védelem alatt álló Gellért-hegyen és a Tabánban, ahol parkolót és mélygarázst szándékoznak létesíteni. A térség övezetátsorolását már januárban elfogadta a Fővárosi Közgyűlés, ezzel a jelentős zöld felületű intézményi területből olyan ingatlanná vált, ahol 35 százalékos a legkisebb zöld felület mértéke.
Mint ismeretes, nem vezetett eredményre a Fővárosi Közgyűlés januári ülésének kezdetére a Rác fürdő átépítése kapcsán a tabáni fák megmentésére szervezett zöldtüntetés sem, pedig a szervezők még egy Emlék a Tabánból elnevezésű figyelemfelkeltő ajándékcsomagot is átnyújtottak a jelen lévő főpolgármester-helyetteseknek és a frakcióvezetőknek. A masnival átkötött fogpiszkálódoboz szimbolikusan a Tabánban kivágandó fákat, az elpusztítandó zöld területet jelképezte.
A városatyák tanácskozásán egyedül a MIÉP-frakció voksolt nemmel a Rác fürdő projektjére. A frakció nehezményezte a környezetpusztítást, a hévízforrásokat veszélyeztető mélygarázs építését, és feleslegesnek nevezték a tömegközlekedési eszköznek nem tekinthető, Gellért-hegyre tervezett siklót is, mivel ez nem képes kiváltani a tömegközlekedést, és megépítéséhez rengeteg fát kéne kivágni a Gellért-hegy oldaláról. Demszky Gábor főpolgármester kijelentette, hogy nem okoz környezetpusztítást a beruházás. Ezt erősítette meg Schneller István fővárosi főépítész is, aki egy kérdésre válaszolva elmondta: a részletes rendezési tervben még 1997-ben az elvesző zöld felületnél jóval nagyobb zöld felületet biztosítottak a Gellért-hegy más területén. Szálka Miklós (Fidesz) kifogásokat emelt ugyan, de szintén támogathatónak ítélte az elképzelést, és megjegyezte: szerinte egy-egy tabáni rendezvény alkalmával több növény pusztul el, mint amennyi a szálloda építésénél fog.
Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport egyik vezetője szerint viszont a fürdőszálló gazdag nyugati turistáknak épül, a tervezett mélygarázs pedig a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága szakvéleménye szerint is veszélyeztetheti a föld alatti hévízforrásokat. Kőhalmi István, a Városi Biciklizés Barátai Egyesület elnöke úgy vélekedett: a polgárok csak tehetetlenül szemlélhetik, hogyan döntenek a megkérdezésük nélkül egy ilyen esztelen beruházásról, amely csak a magánérdekeknek kedvez.
Farkas Edit, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága vezetőjének helyettese szerint a siklóépítés megvalósulhat, ha úgy dönt a hatóság, hogy engedélyezi a létrehozását, mert csak a fokozottan védett területeken tiltja a törvény az olyan tevékenységet, amely nem a természet védelmét szolgálja. A konkrét terveket még nem ismerik, de ezek tanulmányozása során a szakértői osztályoknak meg kell vizsgálni az építkezés hatásait földtani, tájvédelmi, élővilág-védelmi és erdészeti szempontból. A szakhatóság tájvédelmi felügyelőjétől megtudtuk azt is, hogy eredetileg nem értettek egyet az övezetátsorolással.
A térség intézményi területté válásával ugyanis jelentősen csökkenhet a zöld felület a Tabánban, és az építkezés érintheti azokat a hővízforrásokat is, amelyek törvényi oltalom alatt állnak. Egy 1997-es miniszteri rendelet alapján pedig a Gellért-hegy is országos védelem alatt áll, így elképzelhetetlennek tűnt, hogy az oldalában siklót létesítsenek. Később azonban egyeztető tárgyalást tartottak a fővárossal, és kiderült, hogy 1995-ben a hatóság elődjének számító természetvédelmi igazgatóság már elfogadta a javaslatot, és hozzájárult a sikló nyomvonalához is. Ebben az évben azonban a Gellért-hegy még nem számított országosan védett területnek.
Végül a Duna–Ipoly Nemzeti Park szakemberei úgy döntöttek, hogy módosítják álláspontjukat. Úgy támogatták az övezetátsorolást, ha az építési engedélyezési tervek benyújtása előtt komplex hidrogeológiai vizsgálatokat és tájképvédelmi szempontoknak megfelelő látványtervet nyújtanak be a hatósághoz. A siklóról majd később döntenek, hiszen ez nem volt tárgya az övezetátsorolásnak.
A szállodaépítés terveit még nem látták az engedélyezési eljárás szakhatóságának számító Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) illetékesei sem. Bende Csaba, a hatóság budapesti felügyelője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a hivatal már 2001 decemberében hozzájárulást adott az építési terület övezetátsorolásához, és örökségvédelmi szempontból egyetértett a szállodaépítéssel is. Mivel az építési engedélyt a KÖH adja ki, a tervek ismeretében döntenek majd arról, hogy milyen mértékben befolyásolja a világörökség arculatát az építkezés.
A Rác fürdő rekonstrukciós munkálatai már megkezdődtek – jelentette ki lapunk kérdésére a Rác Nosztalgia Kft. ügyvezetője. Bornemissza Miklós elmondta azt is: a Rác Termál Központhoz kapcsolódó szálloda építése ugyancsak elkezdődött. Bornemissza Miklós a részletekről egyelőre nem nyilatkozott.
origo.hu
Lázár János: Ukrajna EU-csatlakozásával veszélybe kerül az elmúlt évtizedek minden eredménye
