Lapunkat arról tájékoztatta Kiss Attila, H. László védője, hogy ha a mai DNS-teszt eredménye terhelő lesz védencére, akkor átgondolja a védelem további ellátását. Az ügyvéd elmondta: mivel tegnap H. Lászlót nem hallgatták ki, K. Ede Krisztián felismertetési eljárásán vett részt. A két tanú nem azonosította K. Ede Krisztiánt, így a kísérlet eredménytelenül zárult. H. László korábbi felismertetése sem hozott eredményt, ezért – az ügyvéd szerint – a rendőrségnek nincs elegendő bizonyítéka ügyfele ellen. A védő nehezményezte, hogy a nyomozó hatóság nem értesítette a tegnapi házkutatásokról, így nem tudta megmondani, hogy H. László mely korábbi tartózkodási helyén jártak a rendőrök. Lantos Gyöngyi ügyvéd, K. Ede Krisztián védője tegnap nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Anynyit azonban közölt: csak a DNS-teszt eredményének ismeretében árul el részleteket az ügyről.
Több helyszínen is házkutatást tartottak tegnap a rendőrök – értesült a HavariaPress. A két gyanúsított lakásán és korábbi búvóhelyein bombakereső kutyákkal próbáltak lőszert, fegyvert és robbanóanyagot felkutatni. DNS-mintát vettek az ételmaradékokban található nyálból, rögzítették a nyomokat, amelyek segíthetnek kideríteni, kik jártak a két gyanúsítotthoz.
Bűnügyi helyszíneken kétféle nyomtípust regisztrálhatnak a nyomszakértők: a biológiai és a tárgyakhoz kötődő anyagmaradványokat – mondta el lapunknak Ilonczai Attila, a BM Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetének helyettes vezetője. A fizikus szakértő úgy fogalmazott: az anyagok kölcsönhatása miatt többféle nyomot rögzíthetnek. Az elkövető ruházata például a bűncselekmény helyszínén érintkezhet bármilyen tárggyal, amely ha festett, akkor nyomai megtalálhatók, illetve kimutathatók az öltözéken. A szakértő szerint célszerű a nyom eredetét vizsgálni, mivel nem biztos, hogy épp a helyszínen talált anyagmaradványokat hordozza a tettes ruházata, hanem például a lakókörnyezetéből szedte azt fel.
Woller János igazságügyi hemogenetikus, az intézet DNS-laborjának szakértője lapunknak elmondta: DNS-vizsgálatot humán és nem emberi anyagmaradványokból is készítenek. Az intézet technikai felszereltsége lehetővé teszi, hogy a szakértők csaknem teljes bizonyossággal megállapítsák az elkövető DNS-ének személyes jellegét. Az eredmény attól függ, hogy mihez kell a vélemény, milyen kérdésre keresik a nyomozók a választ. Az anyagmaradványok állapota és mennyisége dönti el, hogy hány sejtre van szükség a DNS vizsgálathoz. Többféle eljárásnak vetik alá a maradványokat, s meghatározzák az azokból kinyert sejtek DNS-profilját. Az eredményt azután összevetik a gyanúsítottól vett mintákkal. Tíz DNS-szakasz összessége adja az egyedi sajátosságokat. Azonban ha több feltételezett tettes van egy ügyben, akkor elég, ha azok DNS-töredékprofilját állítják össze, s azt vetik össze a helyszínen talált maradvány DNS- mintájával. Ha a töredék megegyezik a teljes DNS-szakasz valamelyikével, akkor lehet a vizsgálatot tovább folytatni – állította a szakember.
Ismeretes: május 9-én, dél körül a móri Erste Bankban fegyveresek tüzet nyitottak az alkalmazottakra, a biztonsági őrre, valamint az ügyfelekre és elraboltak 7,3 millió forintot. A támadásban hatan a helyszínen, ketten pedig később a kórházban életüket vesztették.
origo.hu
Varga Mihály: A jövő évi költségvetéssel a családokat és a vállalkozásokat is erősítjük
