Július elsejével kellett volna kihirdetni az új patikai árrést, de ez nem történt meg. A Medgyessy-kormány ugyanis úgy döntött: az előző kabinet gyógyszergyártókkal és -forgalmazókkal kötött megállapodását felrúgva, nem engedélyezi júliustól az átlagosan ötszázalékos áremelést. Új árak nélkül pedig nem lehet új árrést kihirdetni. Jelenleg átlagosan 14,8 százalékos a patikai árrés, ami 1993 óta változatlan, és a degresszív sávok alapján van meghatározva, azaz minél olcsóbb egy készítmény, annál nagyobb az árrés. Mikola István exminiszter tavaly a 3500 forintnál drágább orvosságoknál az árrést 630 forintban befagyasztotta, és az átlagos mértéken nem változtatott.
Mikola ezt a tiltakozás mellett úgy tudta „lenyomni a patikusok torkán”, hogy szándéknyilatkozatban rögzítette: idén átlagosan 17,5 százalékra változik az árrés, és csak a 15 ezer forintnál drágább készítményeknél maximálnák azt, 1650 forintban. Ennek kihirdetését már a Pénzügyminisztérium sem támogatta hivatali idejének végén.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is elismeri, hogy a jelenleg érvényben lévő árrésrendelet tarthatatlan. Matejka Zsuzsa főigazgató korábban azt mondta: elfogadhatatlan az a rendszer, amely azt eredményezi, hogy a patikák nem tartanak 3500 forintnál drágább készítményeket.
Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke elmondta: nem éri meg a gyógyszertáraknak e drága készítményeket készletben tartani, pénzük ugyanis benne „fekszik” – egy-egy termék ára pedig több tízezer forint is lehet. Hozzátette: van olyan drága készítmény, amelynél az árrés csak 0,7 százalék, de ha a vevő bankkártyával fizet, akkor a patikának vesztesége van a terméken, mert a bank a kifizetett összeg két százalékát levonja. Forgalmazásuknál gyakorlat, hogy a beteg leadja a receptet, és ha szerencséje van, még aznap, ha nincs, akkor másnap visszamehet az orvosságért. Ez különösen kellemetlen akkor, ha egy kistelepülésen nincs patika.
Balogh András, a Heves megyei Noszvajon található gyógyszertár tulajdonosa szerint vidéken azért rosszabb a gyógyszertárak helyzete, mert elöregedett a lakosság, és a kisnyugdíjasok csak a legszükségesebb orvosságokat veszik meg. Míg az árrés nem változik, addig a rezsi-, az internetköltség emelkedik – fogalmazott. Leszögezte: a patikák az árrésből fedezik a működési költségeket. A tulajdonos jelezte a kamarának: ha nem lesz változás, akkor végleg bezár. Hasonlóan nyilatkozott egy borsodi kistelepülés, Barabás gyógyszertárának vezetője, aki elmondta, hogy az árupaletta bővítése – például kozmetikumokkal vagy reformélelmiszerekkel – a kistelepüléseken nem jöhet szóba, ezekre ugyanis ott nincs kereslet.
Az egészségbiztosító arra kérte a kamarát, hogy a tegnapi tárgyalásra dolgozzanak ki javaslatot egy idei és egy jövő januári árrésmódosításra. A kamara továbbra is fenntartja az előző kormánnyal kötött szándéknyilatkozatát a módosításról. Ha ez januárban lép hatályba, akkor a júliusi kihirdetés elmaradásából adódó kiesés miatt kompenzációra tartanak igényt. Miután az árrés elvonása az ország 2060 közforgalmú gyógyszertárát érinti, ezért azt szeretnék, ha a kompenzáció nem differenciáltan, hanem a kieső összeggel megfelelő arányban járna, ahogy ezt az árrésrendelet is tartalmazza.
Apáti Bence: Magyar Péter 25 milliós kérdése - kép