Patikusok a nagyobb árrésért

Több patika jelezte a gyógyszerészkamarának: bezár, ha az egészségbiztosító nem módosít az árrésrendeleten. A szabályozás miatt a gyógyszertárak többsége alig tart készletében 3500 forintnál drágább orvosságot. Az árrésrendelet módosításáról az egészségbiztosító tegnap tárgyalt a kamarával.

2002. 07. 24. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Július elsejével kellett volna kihirdetni az új patikai árrést, de ez nem történt meg. A Medgyessy-kormány ugyanis úgy döntött: az előző kabinet gyógyszergyártókkal és -forgalmazókkal kötött megállapodását felrúgva, nem engedélyezi júliustól az átlagosan ötszázalékos áremelést. Új árak nélkül pedig nem lehet új árrést kihirdetni. Jelenleg átlagosan 14,8 százalékos a patikai árrés, ami 1993 óta változatlan, és a degresszív sávok alapján van meghatározva, azaz minél olcsóbb egy készítmény, annál nagyobb az árrés. Mikola István exminiszter tavaly a 3500 forintnál drágább orvosságoknál az árrést 630 forintban befagyasztotta, és az átlagos mértéken nem változtatott.
Mikola ezt a tiltakozás mellett úgy tudta „lenyomni a patikusok torkán”, hogy szándéknyilatkozatban rögzítette: idén átlagosan 17,5 százalékra változik az árrés, és csak a 15 ezer forintnál drágább készítményeknél maximálnák azt, 1650 forintban. Ennek kihirdetését már a Pénzügyminisztérium sem támogatta hivatali idejének végén.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is elismeri, hogy a jelenleg érvényben lévő árrésrendelet tarthatatlan. Matejka Zsuzsa főigazgató korábban azt mondta: elfogadhatatlan az a rendszer, amely azt eredményezi, hogy a patikák nem tartanak 3500 forintnál drágább készítményeket.
Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke elmondta: nem éri meg a gyógyszertáraknak e drága készítményeket készletben tartani, pénzük ugyanis benne „fekszik” – egy-egy termék ára pedig több tízezer forint is lehet. Hozzátette: van olyan drága készítmény, amelynél az árrés csak 0,7 százalék, de ha a vevő bankkártyával fizet, akkor a patikának vesztesége van a terméken, mert a bank a kifizetett összeg két százalékát levonja. Forgalmazásuknál gyakorlat, hogy a beteg leadja a receptet, és ha szerencséje van, még aznap, ha nincs, akkor másnap visszamehet az orvosságért. Ez különösen kellemetlen akkor, ha egy kistelepülésen nincs patika.
Balogh András, a Heves megyei Noszvajon található gyógyszertár tulajdonosa szerint vidéken azért rosszabb a gyógyszertárak helyzete, mert elöregedett a lakosság, és a kisnyugdíjasok csak a legszükségesebb orvosságokat veszik meg. Míg az árrés nem változik, addig a rezsi-, az internetköltség emelkedik – fogalmazott. Leszögezte: a patikák az árrésből fedezik a működési költségeket. A tulajdonos jelezte a kamarának: ha nem lesz változás, akkor végleg bezár. Hasonlóan nyilatkozott egy borsodi kistelepülés, Barabás gyógyszertárának vezetője, aki elmondta, hogy az árupaletta bővítése – például kozmetikumokkal vagy reformélelmiszerekkel – a kistelepüléseken nem jöhet szóba, ezekre ugyanis ott nincs kereslet.
Az egészségbiztosító arra kérte a kamarát, hogy a tegnapi tárgyalásra dolgozzanak ki javaslatot egy idei és egy jövő januári árrésmódosításra. A kamara továbbra is fenntartja az előző kormánnyal kötött szándéknyilatkozatát a módosításról. Ha ez januárban lép hatályba, akkor a júliusi kihirdetés elmaradásából adódó kiesés miatt kompenzációra tartanak igényt. Miután az árrés elvonása az ország 2060 közforgalmú gyógyszertárát érinti, ezért azt szeretnék, ha a kompenzáció nem differenciáltan, hanem a kieső összeggel megfelelő arányban járna, ahogy ezt az árrésrendelet is tartalmazza.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.