Lényeges változás a minősítő rendelkezés módosítása, mert korábban nem lehetett a súlyosabb megítélésű, fegyveresen elkövetett rablásként minősíteni azt, ha valaki mondjuk fegyverutánzattal hajtotta végre a bűncselekményt – nyilatkozta lapunknak Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság büntetőbírája. Elmondta: a büntetés kiszabásakor a rablás alapesetének büntetési tételével, azaz kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel számolhattak a fegyverutánzattal próbálkozók, áprilistól azonban már egységesen öttől tíz évig terjedő büntetést kaphatnak, akik fegyveresen elkövetett bűncselekményért állnak a bíróság elé.
Ebben az esetben a jogalkotói szándék a büntetőbíró szerint nem a szigorítás volt, hanem egy joghézag megszüntetése azzal, hogy megfordították a szemléletet, és a sértett szemével értékelték a bűncselekményt. A szakértő dönti el, hogy mi minősül fegyvernek, ha pedig nem lett meg az elkövetői eszköz, mérlegelés kérdése, hogy mely minősítő rendelkezést alkalmazza a büntetés kiszabásakor a bíróság.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság rablási alosztályának vezetője, Baár Pál alezredes tapasztalatai szerint kedvelt elkövetői eszköz a fegyverutánzat, főként a pénzintézeti, pénzforgalommal foglalkozó vállalkozások, illetve a magánlakások elleni rablásoknál. A felderített esetek többségében riasztópisztolyokat és sokféle olyan eszközt használtak, amely nem minősül fegyvernek – állítja az alezredes. Amikor a törvényi változás hatályba lépett, a rendőrség egyik belső rendelkezése eltörölte a „fegyvernek látszó tárgy” szakzsargont és egységesen a „feltehetően lőfegyverrel” kifejezés használatára hívták fel a rendőrségi közlemények megfogalmazóit. Ezt akkor használják, ha első ránézésre nem egyértelmű, hogy éles lőfegyverrel van dolga a rendőrnek, így jelentésében az utóbbi kifejezéssel kell körülírnia az elkövetési eszközt – mondta Baár Pál. Arra a kérdésünkre, hogy van-e visszatartó ereje ennek a rendelkezésnek, a rablási alosztályvezető úgy fogalmazott: mivel még csak április óta hatályos a törvényi kiegészítés, tapasztalatok még nincsenek, ám a bűnözők többsége tud a változásról.
Az a legfontosabb, hogy milyen hatást kelt a sértettben, ha fegyverrel vagy annak utánzatával fenyegetik – véli Jován László ügyvéd. Hiszen manapság már olyan tökéletes fegyverutánzatokat gyártanak, hogy áldozat legyen a talpán, aki egy fenyegetett helyzetben megállapítja, hogy éles vagy csak játékfegyverről van szó. Lényegében a hatás ugyanaz annak ellenére, hogy a fegyveres rablások többségében nem is használják az elkövetők fegyverüket. Tehát egy műanyag játék pisztoly is ugyanúgy alkalmas az akarat megtörésére, mint egy éles lőfegyver.
***
Riasztópisztollyal tüzeltek a támadók. Tíz hónap óta először szerdán újra gépkocsit raboltak trükkös módon Győr-Moson-Sopron megyében – közölte a megyei rendőrség sajtósa. Elmondta: Ausztriában egy magyar nő kilencéves kisfiával Hegyeshalom felé tartott terepjárójával az M1-es autópályán, amikor melléjük ért egy kék villogós, sötét színű Opel Astra, és utasa karjelzéssel megállította őket. Az Opelből kiszálló férfi odalépett a kocsiban ülő nőhöz, aki gyanút fogott, és nem tett eleget a felszólításnak, hogy nyissa fel a gépkocsi csomagtartóját. Az alacsonyabbik támadó ekkor egy riasztófegyverrel kétszer rálőtt az asszonyra. A rabló felrántotta az ajtót, kilökte a nőt és kisfiút a terepjáróból. A két kocsival a rablók Hegyeshalom irányába elmenekültek. Az egyik támadó 40-45 év körüli, 170-175 cm magas, átlagos testalkatú, enyhén pocakos, sötétbarna, rövid, göndör hajú férfi. Társa 40-45 év körüli, 185 cm magas, atletikus testalkatú, sötét, rövid hajú, markáns, csontos arcú, zöldesbarna szemű, napbarnított férfi, bajuszt és többnapos borostát viselt. A megye rendőrfőkapitánya félmillió forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek.
origo.hu
Varga Mihály: Jövőbeni munkámmal is Magyarország stabilitását és gyarapodását szolgálom
