Szigetviszály Madrid és Rabat között

Spanyolország megerősítette katonai jelenlétét a Gibraltári-szorosban, valamint az észak-afrikai Ceuta és Melilla enklávékon, miután Marokkó megszállta a Spanyolországhoz tartozó, de marokkói felségvizeken fekvő lakatlan (Petrezselyem-) Persil-szigetet. Miközben a madridi védelmi minisztérium fél tucat fregattot, korvettet, tengeralattjárókat, helikoptereket és repülőgépeket mozgósított – közölték szombati spanyol napilapok katonai körökre hivatkozva –, a spanyol külügyminiszter, Ana de Palacio derűlátóan nyilatkozott a válság megoldásáról, miután telefonon beszélt marokkói kollégájával, Mohamed Benaiszával.

A mindkét állam által követelt sziklasziget azonnali kiürítésére vonatkozó felszólítást mindamellett a rabati kormány ismételten visszautasította. Rabati kormánykörökben a kérdés „eltúlzásával” vádolják Madridot. „Persil marokkói, erről nincs mit vitatkozni” – mondta Mohamed Asari tájékoztatási miniszter az El País madridi napilapnak. Úgy vélte: Spanyolország a kelleténél súlyosabbnak tünteti fel a helyzetet. A sziget elfoglalása nem irányult Spanyolország ellen.
Az észak-afrikai spanyol enklávé, Ceuta közelében elterülő futballpályányi szigetet csütörtökön foglalta el egy tucatnyi marokkói katona és vonta fel a marokkói lobogót. Madrid ellenséges lépésnek minősítette a sziget birtokbavételét, és a marokkói katonák azonnali távozását követelte. Mindemellett Spanyolország és Marokkó is szeretné elkerülni, hogy katonai konfliktussá fajuljon a vitatott hovatartozású, lakatlan földközi-tengeri szigetecske körüli viszály. A spanyol kormány ugyanakkor elismerte: a sziget feletti szuverenitás jogilag rendezetlen. Egy 1668-ban kelt spanyol– portugál egyezmény a szigetet Ceutával együtt Spanyolországnak ítélte oda. Rabat azonban makacsul kitart amellett, hogy a spanyol protektorátus megszűntével és Marokkó 1956-ban kikiáltott függetlenségével a sziget visszaszállt Marokkóra. A 65 ezres lélekszámú Ceuta autonómiaokmánya nem rendelkezik Persil sorsáról.
A két ország viszonyát az utóbbi időkben feszültségek jellemezték, amelyek hatására Marokkó tavaly októberben visszahívta madridi nagykövetét. Spanyol részről gyakori vád a marokkói partokról való illegális bevándorlás nem elég kemény kezelése, míg Marokkó rendszerint a spanyol hadihajók – az ország partjaihoz túl közeli – állomásoztatását nehezményezi.
Spanyol kérésre az EU közvetíteni próbál. A dpa szerint Romano Prodi „nagyon feszült telefonbeszélgetésben” arra figyelmeztette Rabatot, hogy az EU-t rendkívül nyugtalanítja az incidens, és a sziget megszállásának igen súlyos következményei lehetnek Marokkó és az EU viszonyára nézve. Előzőleg Abderrahim Juszufi marokkói külügyminiszter arról biztosította Romano Prodit, az Európai Bizottság elnökét, hogy Marokkó nem szándékozik tovább élezni a helyzetet, és egy „nagyon gyors megoldáson” dolgozik. Ana Palacio spanyol külügyminiszter egy vasárnapi interjúban emlékeztette Marokkót arra, hogy 250 ezer állampolgára él Spanyolországban, s hogy a két országot 1991 óta barátsági és együttműködési szerződés fűzi össze.
A vezető spanyol lapok ugyanakkor kemény intézkedéseket sürgetnek Marokkó ellen. Különösen éles kritikával illetik Mohamed királyt, az ország uralkodóját. Az El Mundo a király provokációjának tartja az esetet, amelyben szerintük a „stratégiai, gazdasági és geopolitikai érzék teljes hiánya” nyilvánult meg. Másrészt pedig egy „elfuserált Falkland-incidensnek”, elkeseredett lépésnek tartják a viszály kirobbantását a belső problémák elkendőzése céljából. A lap szerint a monarchia eltökélten gerjeszti a feszültséget a marokkóiak növekvő elégedetlenségének „leszerelésére”.