Tánczos Gábor a jogerős ítélet szerint megölte a 11 éves H. Zsófiát 1998. április 1-jén, Körmenden. A Vas Megyei Bíróság 1999 márciusában nem jogerősen 14 év szabadságvesztésre ítélte a vádlottat, ám a Legfelsőbb Bíróság megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendelt el. Tavaly a megyei bíróság ismét kimondta Tánczos Gábor bűnösségét, de ezúttal 13 évet szabott ki, ezt az ítéletet emelte jogerőre az LB idén február 5-én.
A döntés az elsőfokú ítélet tényállásának részleteit számos ponton helyesbítette, kiegészítette, ám a bűnösség, a büntetéskiszabás és a tényállás körében helybenhagyta azt. Az ítélet a védelem fő motívumát, a bűnjelkezelést nem látta szabályellenesnek. A bíróság szerint a mikronyomokra utaló védői bizonyítási kísérlet csak a bíróság által kirendelt szakértő véleményének gyengítésére szolgált, nem tárt fel újabb bizonyítékot. Az ítélet viszont tényként kezelte, hogy nem volt vérnyom Tánczos ruházatán, ám ezt a bíróság a boncolási jegyzőkönyvben foglalt orvos szakértői véleménnyel magyarázta, amely szerint a gyilkos nem vágott át verő- vagy ütőeret. A bíróság azt is tényként állapította meg, hogy nem találtak ujjlenyomatot a lakásban, azonban az ítélet ezt azzal magyarázza, hogy a nyomozás adatai szerint Tánczos egy cserépszoborral ütötte fejbe H. Zsófiát, s a cserép rossz nyomhordozó. Az ítélet szerint a bíróság sem tárta fel a gyilkosság indítékát, de ez nem akadálya a büntetés kiszabásának.
Somos Zoltán védő már akkor újságírók előtt jelezte: az európai nemzetközi emberi jogi bírósághoz fordul. Az ügyvéd lapunknak kifejtette: beadványában azt kifogásolta, hogy védence a LB előtt nem tehetett vallomást, mert azt a bíróság elutasította. Az igaz, hogy az utolsó szó jogán Tánczos elmondhatta érveit, ám az nem tekinthető vallomásnak, ugyanis ilyenkor a bíró, az ügyész és az ügyvéd sem tehet fel kérdéseket a vádlottnak. Másik kifogása az volt, hogy az LB nem hallgatta meg azt a szakértőt, aki véleményt írt a mikronyomok kereszteződéséről, így a bűnjelkezelés hibájáról. Ismeretes: Somos védőbeszédében arra hivatkozott, hogy a rendőrség a helyszínelés után egy nejlonzsákba tette Tánczos és H. Zsófia ruháját, valamint egy szőnyeget, amelyen több millió nyom is fellelhető. Ezért találhattak Tánczos ruháján mikronyomokat az ügyvéd szerint. Somos Zoltán azt is sérelmezte perújításában, hogy a helyszíneléskor készített videofelvételt nem nézhette meg az LB tárgyalás előtt. Ugyanis elképzelhető, hogy azon látható a bűnjelkezelés módja.
Kardos Gábor, az ELTE nemzeközi jogi tanszékének docense lapunknak kifejtette: a strasbourgi bíróság első számú elve az, hogy tiszteletben tartja a nemzeti bíróságok azon jogát, amelyben saját belátása szerint értékeli egy ügy bizonyítékait. Azonban különleges, rendkívüli, nagy súlyú esetekben elképzelhető olyan döntés, amely megállapítja, hogy a nemzeti bíróság tévesen értékelt, esetleg félreértékelt bizonyítékokat – véli a nemzetközi jogász. Ilyenkor a strasbourgi bíróság megállapítja a tisztességes eljáráshoz való jog sérülését, és új eljárásra kötelezheti a nemzeti bíróságot. Ebben az esetben a vádlottnak kártérítés jár, valamint ügyét az első foktól újratárgyalják. Kardos Gábor szerint Tánczos Gábor ügyének előnye, hogy az nagy súlyú, így mindenképpen szigorú ellenőrzésen megy majd keresztül. Hozzátette: az átfutási idő 18 hónap, de ezt nemigen tartja be a nemzetközi bírói fórum, így sokáig, évekig elhúzódhat a beadvány értékelése.
origo.hu
Varga Mihály: A jövő évi költségvetéssel a családokat és a vállalkozásokat is erősítjük
