Siklósi Engelbert, a Duna–Ipoly Nemzeti Park munkatársa nemrég helyszíni bejáráson állapította meg, hogy a szigorúan védett XXII. kerületi Háros-sziget állat- és növényvilága egyelőre háborítatlan. Szerinte veszélyt egyedül a közvetlen szomszéd, a laktanya hasznosítása jelenthet, hiszen ha szálloda épül a területen, akkor nehéz lesz megakadályozni az alkalmi kirándulók károkozását. Kizárólagos garanciát a szakember szerint is az jelenthet, ha a terület az önkormányzathoz kerül, mert a kerület pályázata szerint környezetvédelmi állomást létesítenének a volt laktanyában.
Kiss Péter, a kerületi vagyont kezelő Vax XXII Rt. vezérigazgatója elmondta: egyelőre nem kaptak választ a pályázatukra, pedig más jelentkező hivatalosan nem volt a jelenleg az ÁPV. Rt.-hez tartozó ingatlanra. Ugyanakkor korábban jelentkeztek olyan befektetőcsoportok, amelyek szállodát vagy öregek otthonát alakítanának ki a területen, esetleg veszélyeztetve a csak engedéllyel látogatható sziget élővilágát.
A Háros-sziget a Duna fővárosi szakaszának jobb partján, a Budafok és Nagytétény közötti pleisztocén terasz előterében fekszik. Keleten és délen a Duna, északnyugaton egy holt-Duna-ág határolja. Valójában ma már félszigetnek tekinthető, mivel északi részét a Duna 1911-es szabályozásakor feltöltötték, azóta a kisebb Hunyadi-szigettel együtt csatlakozik a Budafok–Nagytétény partszakaszhoz. A két félsziget területe mintegy 100 hektár, a kisebbik Hunyadi-szigeten találjuk a Magyar Honvédség halásztanyáját, míg a laktanyát magában foglaló Háros-sziget egy része tárolótér, nagyobb része pedig érintetlen. A terület 1928 óta áll a Magyar Honvédség kezelésében, a II. világháború előtt, alatt és után intenzív katonai tevékenységet folytattak rajta. Az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején a szigetet juhokkal legeltették, ekkortájt fát is termeltek ki. E tevékenységek megszűnése után a sziget 1963 óta lényegében háborítatlan volt s a bejáratnál található laktanya gátolta a nagyobb mértékű emberi beavatkozást a mintegy 55-60 hektáros ártéri erdő életébe. A hatvanas években még kísérlet történt egy üdülőtelep kialakítására a sziget délnyugati végén, de a tervet az azóta ismétlődő árvizek elmosták. A sziget 1993 decembere óta országos, kiemelt védettséget élvez, csak a Duna–Ipoly Nemzeti Park engedélyével látogatható, elsősorban oktatási-kutatási célzattal. A szomszédos Hunyadi-sziget védelem alá helyezése most van folyamatban, míg a környezetvédők reményei szerint a hárosi Duna-ág is védőövezeti besorolást kap majd. A speciális élőhely, a liánokkal átszőtt őserdő és a ligeterdők talaja rendkívül gazdag ízeltlábú-populációnak biztosít élőhelyet. A kilencvenes évek első felében végzett felmérések 45 pókfajtát mutattak ki, rengeteg ikerszelvényest, ászkarákokat és ugróvillásokat, amelyek egy része igen ritka a világban. Ezeken túl igen gazdag a sziget lepkeállománya, több futóbogár-, bőrfutrinka-, holyvaféle is van.
A madárállományt a 90-es évek első felében több madarásztábor vizsgálta a szigeten, amelyek 96 madárfaj előfordulását bizonyították be és ebből 55 fészkel a szigeten.
origo.hu
Magyar Péter visszalépése után közleményt adott ki a Női Sikernap szervezője
