Feltételezhetően szennyeződés került a felszín alatti vizekbe az ürömi csókavári kőfejtőben elhelyezett gázgyári maszszából, ezért a lehető leggyorsabban el kell végezni a terület kármentesítését – jelentette ki Kemény Attila, a KVVM közigazgatási államtitkára. A felszámolás időtartamát, költségeit a kármentesítés augusztus 15-éig elkészülő, beavatkozási tervében fogalmazzák meg. Ez alapján a szenynyezés pontos kiterjedését, a technológiát és a környezeti kockázatot is meghatározzák majd. Amennyiben a karsztvizek jelentős mértékben szennyeződtek, a felszámolás évekig is eltarthat, a beavatkozás pedig több mint tízmilliárd forintba kerülhet.
A szeptemberi munkálatok költségeit a környezetvédelmi tárca állja, a teljes rehabilitációt azonban a központi költségvetésből fedezik majd. Az államtitkár tájékoztatása szerint azért van szükség azonnali lépésekre, mert a gáztisztító masszától 25 méterre telepített 115 méter mély észlelőkútban többek között nehézfémeket, arzént és ciánt mutattak ki, és ez veszélyezteti a mindössze másfél kilométerre található észak-budai termál- és karsztvizeket.
– A közeli térségben és a környék barlangrendszereiben egyelőre nem tapasztaltak vízszennyezettségre utaló jeleket, de a fokozott biztonság érdekében sürgősen intézkedni kell – hangsúlyozta az államtitkár, aki emlékeztetett arra, hogy a kármentesítést a Legfelsőbb Bíróság tavalyi döntése alapján kell a magyar államnak végeznie.
A minisztérium a helyszíni tényfeltárási munkákat az idén márciusban kezdte meg, de a szennyezett vizek szivattyúzását már régebb óta végzik. Mint arról már többször beszámoltunk, a csókavári kőfejtőben már 1967-ben elkezdődött a cianidot és különböző aromás szénhidrogéneket tartalmazó gázgyári hulladék felhalmozása.
A Fővárosi Gázművek által az óbudai gázgyárból Ürömre szállított, több mint 60 ezer tonnányi veszélyes hulladék ártalmatlanítását eddig nem vállalta magára senki, pedig a szakértők egy része szerint a veszélyes anyagok már rég átjutottak a bányaüreg alján elhelyezkedő márgarétegen. Orsovai Imre geológus, az állapotfelméréseket készítő és a kármentesítés technológiáját kidolgozó munkacsoport szakértője évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy a feltöltött bányaüreg aljától hatvan méter mélyen is kimutatták a cianidot. Szerinte a szennyeződés bekerült a karsztvízbe és könnyen átjuthat a budai fürdőket tápláló forrásokba is. A szakértő már ekkor sürgős lépéseket kezdeményezett, hogy megelőzzék a katasztrófát. Hangsúlyozta, hogy egyelőre az anyag nagy része csak lekötött formában van jelen, de bármikor komoly szennyeződés alakulhat ki az észak-budai termálforrásokban.
A gázgyári hulladékot engedéllyel lerakó Főgáz Rt. nem ismeri el felelősségét, s nem fedezi a kármentesítés öt-hat milliárd forintra becsült költségeit. A gázműveknél arra hivatkoznak, hogy a lerakás idején a gázmassza nem számított veszélyes hulladéknak, csak 1992-ben minősítették azzá. A környezetvédelmi hatóságok is hiába kötelezték a veszélyes hulladék elszállítására és ártalmatlanítására a társaságot. A Főgáz megfellebbezte a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség és a másodfokon eljáró Természet- és Környezetvédelmi Főfelügyelőség határozatát, ezzel az ügy a bíróság, majd a Legfelsőbb Bíróság elé került. A bírák állásfoglalása szerint a hatósági engedéllyel történt hulladéklerakás esetén a vétlen cég nem kötelezhető a kárelhárításra. A döntést követően a gázművek a kőfejtő mélyén felhalmozódó, különösen szennyező, agresszív összetevőket tartalmazó csurgalékvíz felszivattyúzását sem fejezte be. A munkát a környezetvédelmi felügyelőség folytatta, hogy megelőzzék a savas anyagok vegyi reakcióját a vízzáró réteggel.
– A felügyelőség nemrég újabb tényfeltárásra kötelezte a Környezetgazdálkodási Intézetet, amely már elvégezte a vizsgálatot – közölte Kónya Károly, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője, aki szerint csak a konkrét felmérési eredmények ismeretében lehet dönteni az intézkedésekről.
Kónya Károly elmondta: feltehetőleg az államnak kell állnia a kárfelszámolás költségeinek nagy részét, ahogyan állami pénzből indul meg a budafoki barlanglakásokba töltött gázmassza eltávolítása is. Budafokon azonban már jövő tavasszal kijelölhetik a kárfelszámolás kivitelezőjét a pályázó cégek közül, mert ennek az ártalmatlanításnak állami forrásból biztosították a több milliárd forintos költségeit.
origo.hu
Óriási gázrobbanás rázott meg egy lakótelepet Győrben
