Bányai P. Mihály, a konföderáció elnöke ugyanakkor a kilakoltatásokkal kapcsolatban megjegyezte: ezek ugyan jogilag helytállók lehetnek, de politikai okokból várhatóan nem kerül rá sor, hogy tömegével tegyenek utcára családokat. Az elnök szerint csak egy aktív szociálpolitika, a jelenleg nem létező, jól működő szociális háló kiépítése segíthet a gondokon. Emellett kisebb lakások építése is megoldás lehet – véli.
A lakásfenntartási költségek az utóbbi tíz évben a negyvenszeresére emelkedtek, s ez messze nincs arányban a bérek növekedésével – állította Mihalusz Antal, az építők szakszervezetének elnöke. Elmondta, hogy ők a szociális bérlakások alacsony számát sérelmezik, jelenleg ugyanis többnyire magánlakások épülnek. – Ma az országban lévő lakások háromnegyede korszerűtlen, egynegyedével pedig egyáltalán nem lehet mit kezdeni, ráadásul a panellakások sürgős épületgépészeti felújítást igényelnek – tette hozzá.
Tamási Gabriella, egy lakáspolitikában jártas ügyvéd szerint a lakások egyes közös képviselőivel is gond van, hiszen a lakók sokszor nem is tudják, hogy az adott lakóháznak mennyi közüzemi tartozása van, és ezeket a közös képviselőket ez nem is érdekli. Nincs a lakástulajdonosoknak érdekvédelmi szervezete, illetve a közös képviselőknek nincs szakmai felügyelete. A társasházaknak sokszor esélyük sincs, hogy kifizessék tartozásaikat. A fórumon az egyik szervezet képviselője elmondta, hogy sokszor nem azokkal van a baj, akik nem tudják kifizetni számláikat, hanem azokkal, akik tisztában vannak azzal, hogy ha nem fizetnek, akkor sem lehet ellenük jogilag fellépni, csak a társasházzal szemben.
A jövőben létrehozandó lakáspolitikai tanács fő célja lenne, hogy végre megvalósuljon az érdekegyeztetés – jelentette ki Bányai P. Mihály. A civil szervezetek üdvözölnék, ha a jelenlegi kormány által ígért lakáspolitikai terveknek – például a nemzeti lakásprogramnak – csak a negyede megvalósulna.
– Baja Ferenc államtitkár nagyon sok mindent megígért, a szervezetek most azt remélik, hogy ebből talán valami meg is valósul – jegyezte meg az egyik szervezet képviselője. Az ígéretek szerint ezeket a terveket a kormány megküldi véleményezésre a civil szervezeteknek, és csak ezután dönt a kérdésben. Az eddigi gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a politika nem akar partnere lenni a civil szférának – hangzott el a fórumon. A megjelenő szervezetek közül többen azt szorgalmazták, hogy a civil szféra egységes fellépéssel, úgynevezett tagsági bázis kialakításával erősítse érdekérvényesítési képességét.
Nógrádi György: Lehetetlen megmondani, stratégiai fordulópont-e az iráni háború















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!