Buktatók a jövedelempolitikában

A száznapos program jelentős béremeléseket okoz a közszférában. A kormány ennek ellenére arra számít, hogy a versenyszektor visszafogja magát, és nem folytatódik a reálkeresetek gyors emelkedése. Elemzők szerint erre csekély a kilátás.

Óvatos jövedelempolitikát kíván folytatni a közeljövőben a kormányzat: az Európai Uniónak (EU) a napokban elküldött középtávú gazdaságpolitikai programban az a célkitűzés szerepel, hogy a versenyszférában a reálkeresetek a termelékenység és a jövedelmezőség arányában emelkedjenek, összhangban a versenyképesség megőrzésének és a foglalkoztatás bővítésének céljával. A kormányzat szerint e célokat elősegíti a munkaadók társadalombiztosítási terheinek fokozatos mérséklése, illetve az adóterhek csökkentése is. Utóbbiak nyomán viszonylag alacsony nominális bérnövekmény mellett is érezhetően növekednének a nettó keresetek. (A tervezet szerint jövőre a versenyszektorban ötszázalékos bruttó átlagkereset-növekedés várható, ami a készítők számításai szerint kétszázalékos reálnövekménynek felel meg.)
A kabinet száznapos programban vállalt kötelezettségek így jelentős kötelezettségeket rónak a kormányzatra, és komoly mértékben megszabják az államháztartás kiadásait. Nem valószínű azonban, hogy egyúttal visszafogottságra ösztönöznék a versenyszférát, amely az utóbbi két évben soha nem látott mértékben növelte a kereseteket.
Emlékezetes: ez év szeptembertől ötven százalékkal emelkedik a közalkalmazottak bére, 2003-ban pedig életbe lép a köztisztviselők béremelésének második üteme. A minimálbér átlagkeresethez viszonyított aránya számottevően jobb lett, hiszen az 2001-ben és idén csaknem duplájára emelkedett, és szeptembertől – legalábbis az alkalmazottak számára – adómentes lesz. A „diplomás minimálbér” bevezetése újabb keresetnövekedést jelent a közszférában. Ezeket a változásokat pedig elemzők szerint a versenyszektor bizonyosan ellentételezni fogja, nem utolsósorban a minimálbér-emelések okozta „bértorlódás” csökkentése érdekében.
A pénzügyi kormányzat többször deklarálta, hogy a drasztikus mértékű béremelések után a következő években kissé „visszafogja magát” a közszférában is. Ezt a középtávú program úgy tálalja, hogy 2004-ben és 2005-ben a közférában a keresetnövekedés mértéke a versenyszféráéval azonos lesz. Az államháztartás szempontjából ez az álláspont mindenképpen védhetőnek tűnik, de az érdek-képviseleti szervezetek nyilván kevésbé lesznek hajlandók kompenzálni a kassza nehéz helyzetét. Ezeken a területeken ugyanis a kormánynak évtizedes lemaradásokat kell(ene) behoznia.
***
Közelítünk az EU-hoz. Az elmúlt években elkezdődött a hazai bérek fokozatos közelítése az Európai Unió színvonalához – áll a középtávú gazdaságpolitikai programban. Míg a feldolgozóipari munkások bruttó átlagkeresete – vásárlóerő-paritáson számolva – 1998-ban az EU átlagának nagyjából 27 százalékát tette ki, 2000-re ez az arány 30 százalékra javult. 2001-ben és idén folytatódik a trend, mert a két év alatt Magyarországon összesen 18-19 százalékkal nőnek a reálbérek, míg az uniós országok átlagában csak 2-3 százalékkal.