Több fővárosi kerületi vezető a társasházi törvény módosítását javasolta, többek között azért, mert a házirend törvénybe iktatása nélkül nem lehet érvényt szerezni az együttélés alapvető szabályainak. A Fővárosi Közgyűlés hatályon kívül helyezte az erről szóló tanácsi rendeletet, az önkormányzatok a közös képviselők kérésére viszont ajánlásokat kívánnak készíteni a társasházak együttélési szabályairól.
– Már régóta fontolgatta a főváros, hogy hatályon kívül helyezi a házirendről szóló, 1984-es tanácsi rendeletet – közölte Bihari László, a fővárosi önkormányzat jogi osztályának vezetője. A végső döntés akkor született meg, amikor a közigazgatási hivatal is észrevételt tett az ügyben. – Amióta a társasházak több mint kilencven százaléka magántulajdonba került, csak a lakóközösségek dönthetnek arról, hogy milyen szabályok szerint kívánnak együtt élni egy társasházban, az önkormányzatoknak nincs szabályozási hatáskörük – jelentette ki az osztályvezető.
Felkai László, a Főváros Közigazgatási Hivatal vezetője szintén leszögezte: jelenleg nincs lehetőség arra, hogy a képviselő-testületek rendeletben fogalmazzák meg a társasházban lakók együttélési szabályait. Az önkormányzatoknak ugyanis csak a saját tulajdonukon és a közterületeken zajló események szabályozására van hatáskörük.
– Nem zárom ki, hogy vannak olyan együttélési szabályok, amelyeket helyi rendeletekben is lehet rögzíteni, mint például az állattartás előírásait, de a klasszikus házirendről szóló tanácsi rendelet passzusait nem – jelentette ki a hivatalvezető, aki szerint ma közös megegyezéssel kizárólag a lakók dönthetik el, hogy a tulajdonukon belül mit szabad és mit nem. Ez azonban olyan önkéntes szabályozás, amelyet szinte lehetetlen betartatni, és az új beköltözők sem tekintik minden esetben érvényesnek magukra nézve.
Tarlós István, Óbuda polgármestere mindezek ellenére úgy érezte, hogy nem kerülheti ki a városrész közös képviselőinek kérését, és segítséget nyújt egy egységes szabályozás megfogalmazásában.
– A közös képviselők kérésére úgy döntöttünk, hogy rendelettervezetet készítünk, és ebben ajánlást fogalmazunk meg az együttélés egységes kerületi szabályairól – mondta a polgármester, hozzátéve: szeptember közepéig várják a javaslatokat a lakóközösségek képviselőitől, hogy mi szerepeljen a házirendekben, majd egy hét alatt összegzik a véleményeket. Ezután ismét találkozót szerveznek a közös képviselőkkel, és együtt döntenek a javaslat végleges szövegéről, amelyet a képviselő-testületnek kell megszavaznia. – A demokrácia nem azt jelenti, hogy mindenki a tetszése szerint zavarhatja az embertársait, illetve a lakótársait, a közösség erejének valahogyan érvényesülnie kell – jegyezte meg Tarlós István, aki szerint a társasházi törvény ezért is több ponton módosításra szorul.
Hasonló véleményen van Karsai Károly, Belváros-Lipótváros polgármestere is, aki szerint az Országgyűlésnek kellene megváltoztatni, kiegészíteni a jogszabályt.
– A Belvárosban különösen nagy gondot jelent a házirend hiánya, illetve hatályon kívül helyezése – panaszolta a polgármester, aki úgy tartja, hogy a társasházi törvényben kellene meghatározni az együttélés alapvető szabályait, amelyeket ezek után be is lehetne tartatni a lakókkal. Számos épületben külföldi, vagy vidéki lakástulajdonosok vannak, akiket a lakóközösség gyakran képtelen elérni. A polgármester azt sem tartja szerencsésnek, hogy sok helyen egy tulajdonos több lakást is megvásárol, így döntően befolyásolhatja a lakóközösségre vonatkozó szabályokat. Szerinte aggályos, hogy egyes lakásokat irodának vesznek meg, de később más célokra, például bordélyüzletnek használják. Karsai Károly szerint a társasházi törvénynek biztosítani kellene, hogy kétharmados vagy háromnegyedes többséggel dönthessenek a lakóközösségek.
Derce Tamás, Újpest polgármestere szerint a gond okozója, hogy az önkormányzati lakások eladásakor nem számoltak azzal: a társadalom egy jelentős része nem tudja majd fenntartani ezeket az ingatlanokat. A nem fizető lakók hátralékát a többi tulajdonos kénytelen megfizetni, és nem tehetnek szinte semmit az együttélés alapvető szabályait megsértő lakótársakkal szemben sem. – Sajnos ezen nem segítenek a helyi rendeletek, hiszen minden rendelet akkor ér valamit, ha képes a hatóság azokat betartatni – jegyezte meg a polgármester, aki szerint túl liberális a magyar joggyakorlat, és ezért sok esetben magukra maradnak az önkormányzatok. Nem lehet törvényi szintű rendeletekkel, szigorú büntetésekkel fellépni a szabályok felrúgóival szemben, nem árverezhető el a lakása annak, aki nem fizeti a közös költséget, és nem büntethető, aki másokkal fizetteti meg a szabálytalan viselkedéséből származó kiadásokat.
Nemrég hasonló panaszokkal keresték meg a közös képviselők Tóth Mihályt, Csepel polgármesterét is. Lapunknak elmondta: szeptember közepén találkozót tartanak a lakóközösség megbízottaival és többek között felvetik majd a közös házirend megfogalmazásának lehetőségét. Az önkormányzat természetesen csak ajánlásokat adhat, ám a XXI. kerületben mindenképpen segíteni kívánják a közös képviselők munkáját.
origo.hu
Egy fiú bicskával támadt meg egy férfit Borsodban
