Kivizsgálta az FB elnöke a késedelmes írásba foglalás okát, és erről tájékoztatta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökét, Lomnici Zoltánt is – áll a bíróság közleményében. Ezek szerint a Tocsik-ügy az „igen bonyolult jogi megítélésű, széles körű bizonyítást, sok tárgyalási napot igénylő ügyek kategóriájába tartozik”. Az írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell a terjedelmes bizonyítási anyag minden részletét, a meghallgatottak vallomásait, a részletes ténybeli és jogi indoklást.
A Tocsik-per iratanyaga mintegy 40 ezer oldalas, ráadásul az 1996 óta húzódó ügynek másodszorra fut neki a Fővárosi Bíróság. Az azóta összegyűlt adatok rendszerezése, értelmezése, a logikai következtetések levonása valóban nem egyszerű feladat. Ám Jován László ügyvéd szerint a bírónak már az ügy tárgyalása előtt meg kell ismernie minden rendelkezésre álló részletét. Tocsik Márta védőjének praxisában még nem fordult elő, hogy ennyi időt késik az ítélet írásba foglalása.
Az FB közleményében még kijelenti: a bíróság elnöke – egyetértésben az OIT elnökével – arra az álláspontra helyezkedett, hogy túlzottan hosszú idő telt el az ítélet szóbeli kihirdetése és annak írásba foglalása között. A késedelem – az egyéni erőfeszítés ellenére – kedvezőtlen a bíróságra nézve. Ez eddig is csak kivételes esetben fordult elő, és a jövőben sem válhat gyakorlattá – tartalmazza a közlemény.
Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság szóvivője lapunknak elmondta: általános elv, hogy 30 napon belül írásba kell foglalni az ítéletet. Ha egy bírónál állandó probléma a határidő elhúzódása, akkor figyelmeztetik, de komolyabb szankció nem jellemző. A Tocsik-ügy bírájánál most temérdek ügy halmozódott föl, s még a szabadságát sem tudta kivenni.
Ismeretes: a Fővárosi Bíróság hűtlen kezelés miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre és 640 millió forint vagyonelkobzásra ítélte Tocsik Mártát, 3 és fél évre bűnsegédként Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. egykori vezető jogászát és 4 és fél évre Szokai Imrét, a privatizációs szervezet volt elnökét. A bíróság azonban a zsarolással vádolt Vitos Zoltán vállalkozót okirat-hamisításért 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, míg a szintén zsarolással vádolt egykori MSZP-pénztárnokot, Boldvai Lászlót és az SZDSZ holdudvarához kötődő Budai Györgyöt is felmentette. Az ÁPV Rt. egykori igazgatósági tagjai is felmentő ítéletet kaptak.
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét