A Balatonboglári Borgazdaság Rt.-vel az utóbbi években voltaképpen sosem voltunk egyenrangú alkupozícióban, idén viszont kiváltképp kritikus helyzetbe került a lellei hegyközség 505 hektáron szorgoskodó 554 szőlősgazdája – mondta lapunknak Búzássy László hegybíró. Hozzáfűzte: miután a környék legnagyobb felvásárlója jelentősen lecsökkentette a megvásárolni kívánt szőlő mennyiségét, a termelők jó része súlyos értékesítési gondok elé néz. – Hadd hangsúlyozzam: a lellei hegyközség tagjai nem hobbiból foglalkoznak a szőlőtermesztéssel, hanem megélhetési kényszerből. Következésképpen félő, hogy sokan feladják, és abbahagyják a több évszázados szőlőtermesztést, elhagyják az ültetvényeket, kivágják szőlőiket, ami hosszú távon beláthatatlan következményekkel jár. A szőlőtermesztés és a borászat jobbára eddig is veszteséges volt a mediterrán klímájú lellei lankánkon, ám miután csordultig állnak a hordók eladatlan óborral, és félő, az újnak se lesz piaca, semmi sem ösztönzi a gazdálkodókat.
Búzássy László emlékeztetett: a szőlőtermesztés ősi hagyomány Lellén. Már 1848-ban 372 magyar holdnyi szőlőterületet írtak össze a településen, és negyvenkét jobbágycsaládnak adott megélhetést a szőlőművelés. A múlt század elején több mint negyven szőlőfajtáról tesznek említést a feljegyzések, ám azok közül néhány, például a gilicelábú, a csókaszőlő, a vörösvállas, a Balaton-fekete vagy a tökszőlő mára feledésbe merült.
A dél-balatoni borút ízletes nedűkre vágyó vendégei ma a lellei Kishegyen és az Úszóhegyen elsősorban a zöld vetelinit, a rizlingszilvánit, az olaszrizlinget, a chardonnay-t, a királylánykát, a Savignon Blanc-t és a Semillon fajtákat, a kékszőlőkből készült itókák közül a merlót-t, az Oporto Blanc-ot és a kékfrankost kortyolgathatják.
A ma kezdődő lellei bornapokon tizenöt gazda csaknem nyolcvan borát kóstolhatják meg a vendégek, akik egyebek közt részesei lehetnek majd a hagyományos borkirálynő-választási ceremóniának és a Balaton szépe címért folyó vetélkedőnek.
Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha