A Donyec-medencében lévő Zaszagyko bányában szerdán késő este 1076 méteres mélységben sújtólégrobbanás történt. A baleset időpontjában körülbelül hétszáz bányász tartózkodott a közeli aknákban. A szerencsétlenség helyszínén húszan voltak. A mentőalakulatok éjfélig tizenkilenc holttestet találtak meg. Egy bányász eltűnt, a többiek épségben menekültek ki a tárnákból – adta hírül a BBC.
Az ukrán rendkívüli ügyek minisztériumának közlése szerint a balesetet metángáz és szénpor keverékének belobbanása okozta, miközben a szakemberek épp egy új akna megnyitásához végeztek kontrollált robbantásokat. A tragédia helyszínén 44 mentőcsapat dolgozott szerda éjszaka.
Ukrajna öregedő bányái nagyon rossz baleseti statisztikával rendelkeznek. A Világbank minősítése szerint ezek a világ leginkább veszélyes bányái. A Szovjetunió 1991-es felbomlása óta kényszerűségből bevezetett megszorító intézkedések még rosszabbá tették a helyzetet. A rossz biztonsági körülmények miatt évente átlagosan háromszáz bányász hal meg munka közben. Idén eddig százötvenen vesztették életüket. Az iparág dolgozói a tarthatatlan helyzetre a közelmúltban többször is demonstrációkkal hívták föl a figyelmet Kijevben.
Ukrajnában a Zaszagyko az egyik legnagyobb bánya, amely mintegy tízezer embert foglalkoztat. A létesítményt az utóbbi három évben szerencsétlenségek sorozata érte. Eddig összesen 105 bányász halt meg a tárnákban.
A tavaly augusztusi robbanásban 25-en vesztették életüket. A mostani baleset alig két héttel azután következett be, hogy hat ember meghalt, 18 megsérült egy észak-ukrajnai bányában bekövetkezett metánrobbanásban. Két hete 35-en haltak meg az ország keleti felében, amikor tűz ütött ki egy szénbányában, ahol a baleset után húsz embert bocsátottak el a biztonsági szabályok megszegéséért.
*
Arges megyében harminchárom romániai bányászt sodort el szerdán reggel a tárnában végigszáguldó víz – adta hírül az Eveniumentul Zilei. Harminckét bányásznak sikerült kimenekülnie, de az a férfi, aki riasztotta a mentőalakulatokat, a föld alatt rekedt. A bányászok a costesti tárnákban, 19 méterrel a föld felszíne alatt dolgoztak, amikor rájuk szakadt a tetőzet, és a járatokat erős sodrású víz, valamint sár lepte el. A férfiak kötéllel biztosították egymást, hogy el ne sodorja őket a tárna tetejéig érő ár, majd a kijárat felé indultak.
A tragédia estéjén a bányamentőknek és a tűzoltóknak nem sikerült bejutniuk a baleset színhelyére. Végül letettek tervükről, arra hivatkozva, hogy az túl veszélyes. A mentőcsapat vezetője, Laurentiu Grama szerint a mélyben rekedt férfinak csupán akkor van némi esélye a túlélésre, ha talált olyan helyet, ahol levegő is van.
Munkatársai és hozzátartozói rendületlenül hisznek abban, hogy a bányász még életben van, ezért a mélybe engedtek egy levegőztető- berendezést és a nyíláshoz lámpát helyeztek el, mondván, ez majd segíti a tájékozodásban.
A lap szerint az elmúlt napokban hatalmas mennyiségű eső zúdult le a környéken. A víz a völgyben, a bánya fölött gyűlt össze, majd észrevétlenül átszivárgott a bánya falain, és elöntötte a föld alatti járatokat.
***
Itthon kisebb a veszély. Hazánkban kilenc föld alatti szénbánya üzemel, amelyek közül a mányi, a márkushegyi, a balinkai és ajkai bányák a háromfokozatú sújtólég-veszélyességi skálán első (azaz leggyengébb) fokozatú besorolást kaptak – tudtuk meg a Magyar Bányászati Hivataltól. A sújtólégrobbanás szempontjából a legveszélyesebbek a mecseki bányák voltak, ezeket azonban már bezárták. Európa országai a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ajánlásait és az EU irányelveit figyelembe véve saját biztonsági szabályok szerint működtetik bányáikat. Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb magyarországi bányaszerencsétlensége Márkushegyen történt 1983 júniusában, amikor a berobbanó metángáz 37 ember bányász életét oltotta ki. Az azóta eltelt időszakban a bánya biztonsági berendezéseit jelentősen korszerűsítették – nyilatkozta lapunknak Havelda Tamás, a Vértesi Erőmű Rt. bányászati igazgatója. A tárnák szellőztetését nyomóból szívórendszerűvé alakították át, miközben a bánya különféle pontjain automata mérőfejeket helyeztek el. Az innen érkező adatokat diszpécserközpont felügyeli. A mérőműszerek számítógépes rendszere automatikusan feszültségmentesíti a bányát, ha a metán koncentrációja adott érték fölé emelkedik. A munkát ellenőrző felügyeleti szervek tagjait külön mérőműszerekkel látták el, amelyek folyamatosan ellenőrzik a metán, valamint többek közt a szén-dioxid és szén-monoxid szintjét is – fűzte hozzá az igazgató.
Sikkasztás és hűtlen kezelés miatt feljelentették Magyar Péteréket