A móri ügy nyomozásának egyik kulcsa, hogy a rendőrség olyan bűnözőket keres, akik már elkövettek erőszakos bűncselekményeket: pénzszállítók, pénzintézetek vagy zálogházak elleni fegyveres rablásokat. A nyomozás eredményeképp 26 olyan bűnözőt fogtak el, akik a fenti ismérveknek megfelelnek. Legtöbbjüket már régóta körözte a rendőrség, s mindegyiküktől mintát vettek, hogy öszszevessék a móri bankfiókban talált nyomokkal, DNS-mintákkal.
Ferenczi László a sajtótájékoztatón elmondta, hogy ellenőrzik az egykori légiósokat, kommandósokat is, akik esetleg szerbiai bevetéseken is részt vettek. Ismeretes: a móri bankrablásban használt Skorpió típusú géppisztollyal Szerbiában is elkövettek bűncselekményeket.
Salgó László vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány azt hangsúlyozta, hogy a veszélyes bűnözők elleni teljes és totális offenzíva meghozta a gyümölcsét, mert sikerült több olyan, szorosan és lazán, baráti, rokoni vagy éppen etnikai alapon szerveződő bűnözői csoportot felszámolni, amelyeket korábban nem sikerült.
A rendőrség sajtótájékoztatóján Ferenczi László újságírói kérdésre elmondta: a rendőrség bárkivel vádalkut kötne, aki segítené a móri ügy felderítését, ám a gyanúsítottakkal ki van zárva ez a lehetőség.
A tábornok megfogalmazása szerint az ügy két jelenlegi gyanúsítottjára a móri bankrablás utáni vizsgálat közben terelődött rá a figyelem, de a rendőröket bejelentések is segítették. Ferenczi László közölte: a két gyanúsított még nem tudott alibit igazolni május 9-re, ráadásul H. László nem hajlandó együttműködni a rendőrséggel, s egyikőjük sem veti alá magát poligráfos hazugságvizsgálatnak.
Mellbe lőtték a pénzszállítót
Két fegyveres tavaly szeptember 21-én, Budaörsön egy Trabanttal megállásra kényszerített egy Opelt, amelyben K. Károly munkahelye pénzét szállította. A támadók egyike – a tegnapi gyanúsítás szerint K. Ede Krisztián – odalépett az autóhoz, majd szó nélkül mellbe lőtte a férfit, aki azonban nem halt meg. Zsákmányuk mintegy 4,5 millió forint volt. A rendőrség eleinte V. Lászlót és a móri bankrablással már az első napon összefüggésbe hozott Farkas Róbertet gyanúsította a bűncselekmény elkövetésével. Nem sokkal később őrizetbe is vették V. Lászlót, akiből azonban konok tagadása miatt nem sikerült értékelhető adatokat kicsikarni. Farkast pedig mindeddig nem találták meg a rendőrök.
A móri vérengzés két gyanúsítottja, K. Ede Krisztián és H. László elszámoltatásakor is felvetődött, hogy esetleg más bűncselekményeket is elkövettek, ám erről eddig csak feltételezések láttak napvilágot. A gyanúsítottak felismertetési eljárásban is részt vettek, ahol a szemtanúknak több személy közül kellett kiválasztaniuk őket. A budaörsi támadás túlélője, K. Károly fölismerte K. Ede Krisztiánt, mint azt a személyt, aki mellbe lőtte. H. László ellen pedig a budaörsi rabláshoz használt Trabant vásárlásakor készített adásvételi szerződés írásszakértői elemzésének eredménye a bizonyíték.
Segítettek a szemtanúk
A bűnügyi főigazgató elismerte: a móri ügyben eddig összegyűjtött bizonyítékok csak közvetettek. Ezeknek három típusa van: a tanúvallomások, a felismertetési eljárás eredményei és a tárgyi bizonyítékok. A tanúvallomások azoktól származnak, akik a bűnözőket a bűncselekmény előtt és után látták. De létezik olyan vallomás is, amely azt valószínűsíti, hogy K. Ede Krisztián és H. László előre megtervezte a rablást.
A felismertetési eljárásban azok a szemtanúk vettek részt, akik beszéltek, illetve látták a bank bejáratánál az egyik elkövetőt, aki biztonsági őrnek álcázva magát, műszaki okokra hivatkozva elküldte az ügyfeleket a bankból. Ő a nyomozók szerint K. Ede Krisztián volt. Két olyan tanú is részt vett az eljárásban, akik a támadókat a bankból távozóban látták.
Ehhez kapcsolódik az a momentum, hogy az egyik áldozat édesapja egy kis ideig követte a bankból elsiető rablókat, akik viszont eltűntek a panelházak közt. Sajtóértesülések szerint egyik bűntársuk, az emberölés miatt hat év börtön elől Ausztriába menekült, s júniusban elfogott, móri születésű H. Krisztián ideiglenes lakásába igyekeztek, amely percekre van az Erste Bank fiókjától.
A tárgyi bizonyítékokról szólva Ferenczi László arról tájékoztatott, hogy a házkutatásokon találtak egy 2500 euró – 600 ezer forint – értékű karórát. Úgy tudjuk: az óra osztrák jótállási jegyén május 11-i dátum szerepelt, tehát két nappal a móri eset után vásárolták. A nyomozók találtak egy hátizsákot is, amelyet szakértők vizsgálnak. Ismeretes: az egyik szemtanú a bankból kilépő támadón is látott hátizsákot. Azonban a sajtóhírekkel ellentétben nem bukkantak fegyverre egyik lakásban sem. A bűnügyi főigazgató elmondta: a DNS-minták egyezésének hiánya nem jelenti azt, hogy az elkövetők köréből a két férfi kizárható lenne, mert a helyszínen talált minták nem biztos, hogy a gyanúsítottaktól származnak. Ferenczi László szerint a móri ügyben a fent részletezett bizonyítékok elegendők lesznek a bíróság előtt, s az előzetes letartóztatás hamarosan lejáró határidejének meghosszabbításához.
A védő csodálkozik
H. László védőjét, Kiss Attilát meglepte, hogy védencét meggyanúsították a budaörsi fegyveres rablással. Mint mondta, a nyomozók nem mutatták meg neki az alapos gyanút igazoló bizonyítékokat, így azt a szakértői véleményt sem, amely H. László autóvásárlását alátámaszthatja. A gyanúsítottkénti kihallgatáson a védő szerint H. László csak annyit mondott, hogy nincs köze az esethez, így vallomást sem tett. Kiss Attila megjegyezte: a házkutatási jegyzőkönyvben nem szerepel semmilyen tárgyi bizonyíték, sem óra, sem hátizsák, sem fegyver. Hozzátette: hacsak azt a két baseballsapkát nem számítja, amelyeket H. László szüleinél foglaltak le, s amelyek egyikét nagyszülője hordta. A védő kérdésünkre még elmondta: H. László nem ismerte az Ausztriában elfogott H. Krisztiánt, és a móri üggyel eddig kapcsolatba hozott további személyeket sem.
K. Ede Krisztián védőjét, Lantos Gyöngyit lapzártáig nem értük el.
Az előzmények
Az Erste Bank móri fiókjában május 9-én fegyveresek tüzet nyitottak az alkalmazottakra, a biztonsági őrre, valamint az ügyfelekre, és elraboltak 7,3 millió forintot. A támadásban hatan a helyszínen, ketten a kórházban meghaltak. A rablógyilkosság elkövetése után néhány órával – a bűncselekmény brutalitása alapján – került képbe Horváth Szilárd és Farkas Róbert, akiket a rendőrség megnevezett a nyilvánosság előtt is. Horváth ennek hatására május 13-án jelentkezett a Venyige utcai börtönben, s jelenleg a rá korábban jogerősen kiszabott szabadságvesztését tölti. Ellene még emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt folytat a rendőrség nyomozást egy 2000. augusztus
19-i bűncselekmény kapcsán, míg Farkas jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik.
***
Hiba a kommunikációban. Az országos főkapitány, Salgó László úgy fogalmazott: a nyomozás eredményeiről szóló beszámoló egyik célja, hogy a rendőrség visszaszerezze a közvélemény bizalmát. Hozzátette: a nyomozáskor elkövetett kisebb hibák nem befolyásolták az eljárás eredményét. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője elmondta: megkérdezte német, angol, francia és holland kollégáit, náluk miként adják közre a jelentős ügyek nyomozati eredményeit. Garamvölgyi szerint az említett országokban a rendőrségi sajtósok a nyomozás lezárásáig nem nyilatkoznak, a hollandok pedig a hazainál szűkszavúbban informálnak. Salgó bejelentette: átszervezi az ORFK kommunikációs részlegét.
origo.hu
Megkérdeztük Magyar Péter képviselőjelöltjét, mit szól ahhoz, hogy főnöke gyalázta?
