Eközben szakértők és laikusok között egyaránt sokat vitatott kérdés: meddig nőhet a várható élettartam, van-e az emberi életkornak felső határa? Egyesek szerint a testi működést fenntartó és javító mechanizmusok csak a reproduktív életkor végéig működnek hatékonyan. Az első 30-40 év után testi funkcióink fenntartása velünk született korlátokba ütközik. Génállományunk szerint nem vagyunk sem hosszú életre, sem halhatatlanságra programozva. Egy másik „iskola” képviselői úgy vélik: az időskori halandóság újabban tapasztalható csökkenése kivételes pillanat az emberiség történetében, és nem tartható fenn. Egy másik elmélet szerint nemcsak a genetikai tényezőket kell figyelembe venni, hanem az életmód, a környezet és az egészségvédelem terén meglévő tartalékokat is. A biológiai korlátok nem rögzítettek, és a külső tényezők káros hatásának visszaszorításával kitolhatók. A másik vitatéma az egészséges élettartam hoszszának alakulása. Nem véletlenül, hiszen az öregedés miatt növekvő társadalmi és gazdasági terhek nagyságát az határozza meg, milyen lesz az idős emberek egészségi állapota. Az egyik elmélet a betegségben leélt időszak megnyúlását feltételezi. Képviselői abból indulnak ki: az egyre magasabb élettartam inkább a krónikus betegségek miatti halálozásban bekövetkező javulásnak, mintsem a betegségek ritkább előfordulásának tulajdonítható. Ezzel szemben egy másik elmélet szerint a betegen leélt életszakasz rövidül, a várható átlagos élettartam nem haladja meg a 85 évet, így a betegségek az élet végének egyre rövidebb időszakára zsúfolódnak.
origo.hu
Éhbérért kényszerített munkára embereket egy román banda Budapesten, a TEK is kivonult
