Százhúsz emlék Budafok-Tétényről

A Törley-kastély, Czuba–Duraziér-kastély, Sacelláry-kastély, az egykori Promontor gyöngyszemei. Többek között ezeket az épületeket is megcsodálhatjuk a Fővárosi Levéltár Budapest Történetének Forrásai című sorozatában megjelent kiadványban, a korabeli képeslapok fotóin. A forrásgyűjtemény remekbe szabott öszszefoglalása a XXII. kerület történelmi emlékeinek, az 1731 és 1950 közötti dokumentumok felidézésének segítségével.

Budapest Főváros Levéltára nemrég egy új könyvsorozatot indított, amelyben a szerkesztők levéltári dokumentumokat válogatnak össze az 1950-ben a fővároshoz csatolt önálló városok, illetve községek életéről. A sorozat első kötete Kispestről jelent meg 1999-ben, majd ezt követte tavaly a sorozat második darabja, amelyben Újpest régi iratait mutatták be az olvasóknak. A harmadik, most kiadott könyvben a XXII. kerület egykori önálló településeinek történetéről tudhatunk meg érdekes adalékokat a Buda felszabadítása utáni betelepítésektől kezdődő időszaktól egészen a négy, valaha önálló közigazgatású terület, Promontor (Budafok), Kistétény (Budatétény), Nagytétény és a Baross Gábor telep egyesüléséig, illetve 1950-es beolvasztásáig.
A kötet három részből áll: az első részben Budafok, Budatétény, Nagytétény történeti fejlődésének bemutatása mellett egy kronológia is található. Az időrendi áttekintés is mutatja, hogy a kiadvány elkészültét miyen komoly kutatás előzte meg, a felsorolásban szinte minden esemény szerepel attól kezdve, hogy Savoyai Jenő megvásárolta az első budafoki földeket, illetve elkezdődött a Szent Lipót-templom építése, egészen azokig az apró részletekig, hogy mikor szervezték meg az első promontori dalárdát, vagy mikor alapították a budafoki Csecsemővédő Intézetet. A könyv második részében több mint százhúsz dokumentumot olvashatunk Budafok, Budatétény és Nagytétény történetéből, időrendbe szedve, sorszámmal és címmel ellátva.
Igazi helytörténeti különlegességnek számítanak ezek az iratok. Megtudhatjuk például belőlük, hogy Savoyai Jenő herceg közvetítője révén tiltakozott a csepel-promontori serfőző megadóztatása ellen, védve a sváb italgyártók érdekeit. Olvashatunk arról, hogy a tabáni rácok erőszakkal próbáltak bejutni a tétényi és promontori szőlőjükbe, az 1973-as pestisjárvány idején, ezért a megyegyűlés a kancelláriához fordult, hogy erősítsék meg a Buda köré vont kordont. Adatok szerepelnek a könyvben egyebek között a Törley pezsgőgyár alapításáról, és beletekinthetünk a helyi csendőrőrs, a tűzoltóság, vagy mentőállomás felállításáról szóló képviselő-testületi határozatokba is. A kötet harmadik része adattár, amelyben a statisztikai összegzés mellett a közigazgatási vezetők, egyházi elöljárók, díszpolgárok névsora is megtalálható. A könyv egyetlen hibája, hogy a felsorakoztatott levéltári anyagok mellé nem jutott hely a megfelelő képanyagnak, pedig az önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alapprogram által támogatott korábbi, kerületről szóló kiadványok már bebizonyították, hogy a helyi kutatók jelentős fényképgyűjteménnyel is rendelkeznek.