Tasnádi volt üzletfele a kölni bíróság előtt

A kölni törvényszék büntetőtanácsa előtt megkezdődött az illegális munkavégzés elősegítésével és más bűncselekményekkel vádolt Márai Péter pere. Ismeretes, hogy a magyar vállalkozó a Tasnádi Péter elleni büntetőper hatodrendű vádlottja volt mindaddig, míg idén januárban őrizetbe nem vette a német rendőrség. Azóta leválasztották a Tasnádi-perről Márai ügyét, s csak akkor tűzik napirendre, ha a vállalkozó hazatér. Mellette még további két magyar munkatársa ül a vádlottak padján: H. Imre és K. Sándor. Tasnádi Péter lapunknak elmondta: szerinte a magyar rendőrség hívta fel a német hatóságok figyelmét Máraira, büntetőügye miatt.

Lázár Fruzsina
2002. 08. 30. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kölni bíróság tizenegy tárgyalási napot irányzott elő. Eddig a vádirat ismertetése mellett a vádlottak pályafutásával foglalkoztak a bírák. Márai jelenleg előzetes letartóztatásban van, magyar társai viszont szabadlábon védekeznek.
A vádirat kitételeiről a kölni törvényszék sajtóosztálya tájékoztatta a Magyar Nemzetet. Az államügyészség álláspontja szerint Márai 1995 és 2002 között tizenhét alkalommal sértette meg a német–magyar kormányszerződést munkaerő-foglalkoztatással: engedélyek nélkül hozott munkásokat Németországba és ezzel üzletszerűen elkövetett bűncselekményt hajtott végre. Ezen túl hamis adatok közlésére biztatta őket annak érdekében, hogy munkavállalási engedély birtokába jussanak.
A vádirat úgy fogalmaz: nyolc különböző magyar vállalkozás (MUTE, COMMEL Trade, CHEMIMAS, MUTEX, BOOTMAR, ESMAR, Dr. MT&CO, Dr. MARAI& PARTNER) számára nyitott Leverkusenben fiókirodát és innen irányította üzleteit. Az államügyészség abból indult ki, hogy a magyarországi cégek sem üzemrészleggel, sem állandó személyzettel nem rendelkeztek, hanem kizárólag egyetlen célt szolgáltak: német vállalatokkal látszatszerződéseket kötöttek és megkerülték a kétoldalú államszerződés előírásait, amelyek elsődlegesen a tiltott munkavállalás megakadályozását szolgálják. „Gazdasági szemszögből ez azt jelentette, magyar munkásokat hoztak anélkül, hogy létrejött volna a vállalati szerződés, hiszen Magyarországon ezek a cégek csak látszólagosan léteztek” – magyarázta a törvényszék szóvivője. Az államügyészség most azt igyekszik bebizonyítani, hogy a magyar munkavállalók feketén dolgoztak, és utánuk semmiféle szociális járulékot nem fizettek. Ezen megterhelések – beteg- és nyugdíjbiztosítás – nélkül Márai dömpingárakat tudott felkínálni német üzletfeleinek. A vádirat szerint a német munkavállalók 48 márkával kalkulált órabérével szemben a magyar ajánlat mindössze 28 márka volt. Márai mintegy 8 millió márkát vett ki a hat esztendő alatt elért 27 millió márkás forgalmából.
Amíg a vállalkozó haszna emelkedett, addig a munkavállalók fizetése minimális szintre süllyedt – fogalmaz a vádirat. A munkásoknak kifizetett nettó órabér átlagosan 10 márka 8 pfennig volt, de bizonyos körülmények között 6 márka 20 pfennigre csökkent.
A szociális illetékek elmulasztása – sem a munkaadó, sem a munkavállaló nem tett eleget e kötelezettségének – több mint kétmillió euró veszteséget okozott a német nyugdíjintézetnek és a betegbiztosítónak. A dömpingárak további következménye: Márai konkurenciájánál minimálisan negyvenöt német munkást elbocsátottak.
Lapunk megtudta, hogy Márai már a nyolcvanas években a magyar állam képviselőjeként hazai munkásokat közvetített Németországba, amit a rendszerváltás után – kapcsolatait kihasználva – folytatott.
Amennyiben a német államügyészségnek sikerül bebizonyítania, hogy Márai Péter üzletszerűen és bűnszövetségben követte el a bűncselekményeket, akkor akár tízéves börtönbüntetést is kiszabhat rá a bíróság. Márai védőügyvédei szabadon bocsátási kérvényt nyújtottak be a felső bírósághoz, amely azonban a keresetet elutasította a következő indoklással: „Továbbra is fennáll a bűncselekmény alapos gyanúja éppen úgy, mint a vádlott elmenekülésének veszélye.”
Megtudtuk azt is: a Márai-perrel összefüggésben az illegálisan dolgozó munkavállalókkal szemben az államügyészség nem indított eljárást. A rájuk vonatkozó tényállást a külföldiekkel foglalkozó hivatal (Ausländeramt) vizsgálja ki, együttműködve a rendőrséggel.
Bolcsik Zoltán dandártábornok, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának (SZBEI) vezetője lapunknak elmondta: a német főügyészség megkereste a magyar rendőrséget jogsegély keretében, amely alapján az ORFK SZBEI-t megbízták különféle nyomozati cselekmények elvégzésével. Így a rendőrség lefoglalt, illetve zár alá vett mintegy egymilliárd forint értékű Márai-vagyont. Ezen túl a rendőrség munkája ebben az ügyben befejeződött. A vádiratban említett magyar cégek és Tasnádi Péter ellen nem indult eljárás, de a rendőrség még nem kapta meg a Márai ellen indult büntetőeljárás vádiratát. Ha viszont ez megérkezik és szabálytalanságokat tár fel, úgy a rendőrség hivatalból eljárást fog indítani ellenük – fogalmazott a dandártábornok.
Tasnádi Péter pontosan tudja, hogyan került a német hatóságok látókörébe egykori üzlettársa, személyes jóbarátja, Márai Péter. A vállalkozó lapunk kérdésére elmondta: a Boros László vezette szervezett bűnözés elleni osztály (Boros vezette a Tasnádi elleni nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon) szólt a német hatóságoknak, hogy Márai Péter egy szervezett bűnözői csoportosulás tagja, jelesül az ő üzlettársa. Ennek alapján Márait feljelentették, letartóztatták társaival együtt, de rövid időn belül mindenkit kiengedtek, egyedül Márai van a mai napig előzetes letartóztatásban – sérelmezte Tasnádi az eljárást. „Az ügy magyar sajtóbeharangozásáról, miszerint Márai és vele együtt én is egy szervezett bűnöző, adócsaló és a legnagyobb pénzmosó, kiderült, hogy egy blöff volt” – fogalmazott Tasnádi. Hozzátette: semmi köze az ügyhöz, bár egy vállalat, a COMMEL Trade közös tulajdona Máraival. De az egy közvetítő cég volt, amit jó néhány éve odaadott Márainak, azért, hogy munkásokat közvetítsen Németországba. Akkoriban a cég nem talált megfelelő üzleti lehetőséget, így Tasnádi elmondása szerint Márai átvette a COMMEL Trade ötven százalékát és az irányítást. Azóta Tasnádi szerint Márai irányította a céget, nem írt alá a cég nevében semmit, nem is intézkedett. Ezt támasztja alá az is – véli Tasnádi Péter –, hogy Márai ügyében meg sem gyanúsították, ki sem hallgatták, még tanúként sem.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.