A kölni bíróság tizenegy tárgyalási napot irányzott elő. Eddig a vádirat ismertetése mellett a vádlottak pályafutásával foglalkoztak a bírák. Márai jelenleg előzetes letartóztatásban van, magyar társai viszont szabadlábon védekeznek.
A vádirat kitételeiről a kölni törvényszék sajtóosztálya tájékoztatta a Magyar Nemzetet. Az államügyészség álláspontja szerint Márai 1995 és 2002 között tizenhét alkalommal sértette meg a német–magyar kormányszerződést munkaerő-foglalkoztatással: engedélyek nélkül hozott munkásokat Németországba és ezzel üzletszerűen elkövetett bűncselekményt hajtott végre. Ezen túl hamis adatok közlésére biztatta őket annak érdekében, hogy munkavállalási engedély birtokába jussanak.
A vádirat úgy fogalmaz: nyolc különböző magyar vállalkozás (MUTE, COMMEL Trade, CHEMIMAS, MUTEX, BOOTMAR, ESMAR, Dr. MT&CO, Dr. MARAI& PARTNER) számára nyitott Leverkusenben fiókirodát és innen irányította üzleteit. Az államügyészség abból indult ki, hogy a magyarországi cégek sem üzemrészleggel, sem állandó személyzettel nem rendelkeztek, hanem kizárólag egyetlen célt szolgáltak: német vállalatokkal látszatszerződéseket kötöttek és megkerülték a kétoldalú államszerződés előírásait, amelyek elsődlegesen a tiltott munkavállalás megakadályozását szolgálják. „Gazdasági szemszögből ez azt jelentette, magyar munkásokat hoztak anélkül, hogy létrejött volna a vállalati szerződés, hiszen Magyarországon ezek a cégek csak látszólagosan léteztek” – magyarázta a törvényszék szóvivője. Az államügyészség most azt igyekszik bebizonyítani, hogy a magyar munkavállalók feketén dolgoztak, és utánuk semmiféle szociális járulékot nem fizettek. Ezen megterhelések – beteg- és nyugdíjbiztosítás – nélkül Márai dömpingárakat tudott felkínálni német üzletfeleinek. A vádirat szerint a német munkavállalók 48 márkával kalkulált órabérével szemben a magyar ajánlat mindössze 28 márka volt. Márai mintegy 8 millió márkát vett ki a hat esztendő alatt elért 27 millió márkás forgalmából.
Amíg a vállalkozó haszna emelkedett, addig a munkavállalók fizetése minimális szintre süllyedt – fogalmaz a vádirat. A munkásoknak kifizetett nettó órabér átlagosan 10 márka 8 pfennig volt, de bizonyos körülmények között 6 márka 20 pfennigre csökkent.
A szociális illetékek elmulasztása – sem a munkaadó, sem a munkavállaló nem tett eleget e kötelezettségének – több mint kétmillió euró veszteséget okozott a német nyugdíjintézetnek és a betegbiztosítónak. A dömpingárak további következménye: Márai konkurenciájánál minimálisan negyvenöt német munkást elbocsátottak.
Lapunk megtudta, hogy Márai már a nyolcvanas években a magyar állam képviselőjeként hazai munkásokat közvetített Németországba, amit a rendszerváltás után – kapcsolatait kihasználva – folytatott.
Amennyiben a német államügyészségnek sikerül bebizonyítania, hogy Márai Péter üzletszerűen és bűnszövetségben követte el a bűncselekményeket, akkor akár tízéves börtönbüntetést is kiszabhat rá a bíróság. Márai védőügyvédei szabadon bocsátási kérvényt nyújtottak be a felső bírósághoz, amely azonban a keresetet elutasította a következő indoklással: „Továbbra is fennáll a bűncselekmény alapos gyanúja éppen úgy, mint a vádlott elmenekülésének veszélye.”
Megtudtuk azt is: a Márai-perrel összefüggésben az illegálisan dolgozó munkavállalókkal szemben az államügyészség nem indított eljárást. A rájuk vonatkozó tényállást a külföldiekkel foglalkozó hivatal (Ausländeramt) vizsgálja ki, együttműködve a rendőrséggel.
Bolcsik Zoltán dandártábornok, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának (SZBEI) vezetője lapunknak elmondta: a német főügyészség megkereste a magyar rendőrséget jogsegély keretében, amely alapján az ORFK SZBEI-t megbízták különféle nyomozati cselekmények elvégzésével. Így a rendőrség lefoglalt, illetve zár alá vett mintegy egymilliárd forint értékű Márai-vagyont. Ezen túl a rendőrség munkája ebben az ügyben befejeződött. A vádiratban említett magyar cégek és Tasnádi Péter ellen nem indult eljárás, de a rendőrség még nem kapta meg a Márai ellen indult büntetőeljárás vádiratát. Ha viszont ez megérkezik és szabálytalanságokat tár fel, úgy a rendőrség hivatalból eljárást fog indítani ellenük – fogalmazott a dandártábornok.
Tasnádi Péter pontosan tudja, hogyan került a német hatóságok látókörébe egykori üzlettársa, személyes jóbarátja, Márai Péter. A vállalkozó lapunk kérdésére elmondta: a Boros László vezette szervezett bűnözés elleni osztály (Boros vezette a Tasnádi elleni nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon) szólt a német hatóságoknak, hogy Márai Péter egy szervezett bűnözői csoportosulás tagja, jelesül az ő üzlettársa. Ennek alapján Márait feljelentették, letartóztatták társaival együtt, de rövid időn belül mindenkit kiengedtek, egyedül Márai van a mai napig előzetes letartóztatásban – sérelmezte Tasnádi az eljárást. „Az ügy magyar sajtóbeharangozásáról, miszerint Márai és vele együtt én is egy szervezett bűnöző, adócsaló és a legnagyobb pénzmosó, kiderült, hogy egy blöff volt” – fogalmazott Tasnádi. Hozzátette: semmi köze az ügyhöz, bár egy vállalat, a COMMEL Trade közös tulajdona Máraival. De az egy közvetítő cég volt, amit jó néhány éve odaadott Márainak, azért, hogy munkásokat közvetítsen Németországba. Akkoriban a cég nem talált megfelelő üzleti lehetőséget, így Tasnádi elmondása szerint Márai átvette a COMMEL Trade ötven százalékát és az irányítást. Azóta Tasnádi szerint Márai irányította a céget, nem írt alá a cég nevében semmit, nem is intézkedett. Ezt támasztja alá az is – véli Tasnádi Péter –, hogy Márai ügyében meg sem gyanúsították, ki sem hallgatták, még tanúként sem.
Ronnie O’Sullivan elvesztette a 137 milliót érő frémet
