Az egészségügyi tárca azt tervezi, hogy a lakosságnál felgyülemlett, már nem használt vagy lejárt szavatosságú gyógyszereket a patikák gyűjtenék össze. Megbirkóznak ezzel a feladattal a gyógyszertárak?
– Az egyik legfontosabb kérdés, hogy ki fizeti a költségeket? Remélem, senki nem gondolja, hogy a patikák ezt el tudják vállalni. A lezárt gyűjtőládák kihelyezését, a kidobott gyógyszerek biztonságos szállítását és megsemmisítését az államnak és az adott önkormányzatnak kell finanszíroznia, utóbbinak egyébként törvény írja elő a lakossági hulladék elszállítását. Azzal egyetértünk, hogy az egészségügyi intézmények környékén kell a begyűjtést végezni, de nem kizárólag a patikákban, lehetne például a háziorvosi rendelőknél is. Szerintem a lomtalanításhoz hasonló programmal kellene kezdeni: nagy propagandával egy adott napon begyűjtenék a már nem használt orvosságok nagyját és aztán lehetne folyamatossá tenni a visszavételt.
– Ha a gyűjtőkonténerek kihelyezését, valamint az elszállítást és a megsemmisítést is az állam vagy az önkormányzat finanszírozza, akkor az önök részéről ez így elfogadható?
– A patikákban a betegek fogadására szolgáló officinában a konténereket nem lehet elhelyezni, csak akkor, ha a gyógyszertárnak van erre alkalmas helyisége, udvara. Ha a körülbelül kéttonnányi selejt gyógyszert csak a patikákban gyűjtenék, akkor egész nap ezzel foglalkoznának a gyógyszerészek. Egyértelmű, hogy nekik csak arról kell felvilágosítást adniuk: a visszahozott gyógyszer hulladék-e, illetve hogy hová dobható. Például a benzines üveget (némi maradékkal) nem lehet a gyógyszerek közé hajítani, mert egyes kémiai vegyületek reakcióba léphetnek és az veszélyes lehet. Egyelőre nem ismertek ugyan a jogszabály részletei, de korábban az is felmerült, hogy dokumentálni kell gyárankénti bontásban az átvett gyógyszereket. Ez ellen tiltakozunk, mert jelentős többletmunkát okoz a patikáknak és feleslegesnek is tartjuk.
– A dokumentálás valóban nyűg? Nem merülhet fel a gyanú, hogy a gyógyszerész újra eladja a medicinákat?
– A gyógyszerészek eddig sem arról voltak híresek, hogy a kukából kiszedik a gyógyszert és újra eladják. Senki sem gondolhatja, hogy bármelyik gyógyszerész ezt megtenné. Ma is keletkeznek a patikákban selejtek, vannak lejárt készítmények, amelyeket különválasztunk az előírásoknak megfelelően és magunk gondoskodunk az elszállításról és a megsemmisítésről. Ennek mértéke azonban nagyságrendekkel kisebb, mint az említett selejtgyógyszer-mennyiség a lakosságnál.
– Bár az ötletet már többször elvetette az aktuális egészségügyi kormányzat, mégis, elképzelhetőnek tartja, hogy bizonyos gyógyszereket – ha még nem járt le a szavatosságuk – visszavásárolnának a patikák?
– Így a lakosság is szívesebben szabadulna a házipatika felesleges darabjaitól. Nem tartom jó megoldásnak. A gyógyszer előállítása, tárolása, csomagolása ugyanis legfeljebb a patikáig követhető. Ma pontosan meg tudjuk állapítani, hogy egy adott gyógyszert ki, milyen alapanyagból és mikor gyártott, melyik nagykereskedő vásárolta meg a gyártótól és melyik patikának szállította ki. De azt senki nem tudja ellenőrizni, mi történik az orvosságokkal a lakosságnál: megfelelő hőmérsékleten tárolták-e, nem keveredtek-e össze a pirulák. A visszahozott gyógyszerek bevizsgálása, újraminősítése sokkal többe kerülne, mint amennyit megtakarítunk vele.
– Térjünk át egy másik aktuális kérdésre. Idén júliusban a gyógyszergyártók áremelésével egyidejűleg a patikai árrésemelést is önkényesen megakadályozta az egészségügyi kormányzat (az emelésről az előző kabinet egészségügyi minisztere, Mikola István írt alá szándéknyilatkozatot). Már lemondtak az emelésről?
– A tárgyalásokat a jelenlegi kormánnyal is folytatjuk. A megegyezésre szeptember 15-ig adtunk határidőt, a patikák vesztesége az árrésemelés elmaradása miatt ugyanis folyamatosan nő, már így is több milliárd forint.
– Ne feledkezzünk meg azért arról, hogy közben a lakosság gyógyszerfogyasztásának növekedésével nőtt a gyógyszertárak forgalma, így a bevétel is.
– Olyan számításokat végeztünk az egészségbiztosító adatai alapján, amelyekből kiderül, hogy az előző kormánnyal kötött megállapodás betartása, miszerint idén júliustól a jelenleg 14,6 százalékos árrés (ez azt jelenti, hogy egy 1000 forintos gyógyszernél 146 forint marad a patikánál) 17,5 százalékra, jövőre pedig 20-ra emelkedett volna, megalapozott igény. A gyógyszerforgalom, mintegy 8 százalékos emelkedése mellett a gyógyszertári összárrés-tömeg reálértéken több mint tíz százalékkal csökkent. A gyógyszerészi oldalról azt is elfogadhatónak tartanánk, hogy a júliusban elmaradt árrésemelésre csak jövő januárban kerüljön sor, ha az addigi időszak bevételkieséséhez kompenzációt kapnánk.
– Mit tesznek, ha addig nem születik megállapodás? Aláírásgyűjtést indítanak a patikákban, mint tavaly?
– Vannak ilyen elképzelések is, de szerintem erre nem lesz szükség. A jelenlegi kormányzati oldalon tárgyalók közül sokan bírálták azt a döntést, ami az árrés csökkenéséhez vezetett. Így az egészségbiztosító jelenlegi főigazgatója, Matejka Zsuzsa, az MGYK szakértőjeként, illetve Kökény Mihály politikai államtitkár is, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának vezetőjeként. Furcsa lenne, ha most kormányzati pozícióról helyeselnék az akkor vitatott intézkedéseket.
– Ezek szerint nem tartja jogosnak a kormányzatnak azon igényét, hogy a patikák jövedelmezőségét vizsgálja? A gyógyszertáraknál kívülről nem utal semmi súlyos problémára.
– A tárgyalásokon kiderült: ma már a kormányzat sem vitatja, hogy az árrés emelése jogos igény és a júliusi intézkedések komoly zavarokat okoztak. A privatizáció után tényleg nagyon sok gyógyszertárat felújítottunk, korszerűsítettünk. Mi úgy látjuk, hogy ezt a lakosság pozitívan fogadta és csak néhány politikus érvel az áremelés ellen. Egyébként az elmúlt években ez a tendencia sajnos leállt, a nehezebb körülmények, a hitelképesség csökkenése ezeket a beruházásokat már nem teszik lehetővé. A jövedelmezőség csökkenése közvetlenül is gondokat okozott és okoz a betegek számára.
– Azt a tényt, hogy az ár- és árrésemelés júliusi elmaradásával a betegeknek nem kellett többet fizetniük a társadalombiztosító által támogatott gyógyszerekért, közülük kevesen említenék problémaként.
– Azt gondolom, téves az a hiedelem, hogy az árrés emelése a betegek terheinek növekedésével jár együtt. Európában sok helyen a gyógyszerek árától és az árréstől függetlenül fix díjat fizetnek a betegek. Az, hogy a szakmai tevékenységet, többletmunkát, felelősséget ilyen alacsony mértékben honorálják, szinte elképzelhetetlen.
– Többször bírálta az OEP-nek azt az elképzelését, hogy olyan családi patikarendszert alakítsanak ki, ahol a gyógyszerész egyben gondozójává válik a betegnek: vércukorszintet, vérnyomást mér és ellenőrzi a gyógyszerek kölcsönhatását.
– A családi patika fogalma a kormányprogramban jelent meg. A mi értelmezésünkben és a gyógyszerészek közötti eszmecseréken ez szakmai programként jelent meg. Ezért álltunk értetlenül ez előtt, amikor az egészségbiztosító főigazgatója ezt mintegy lehetséges finanszírozási modellt interpretálta az önök újságjában. Mi ezzel nem értünk egyet, de az árrésalapú gyógyszertár-működtetés elve mellett szakmailag támogatjuk azt az elképzelést, hogy a gyógyszertárak, a gyógyszerészek nagyobb és több feladatot vállaljanak a lakosság egészségi állapotával kapcsolatos kormányzati elképzelések megvalósításában.
tűz
Kiderült, hogy milyen hibák vezettek a miskolctapolcai Barlangfürdő leégéséhez
