Még mindig kísértenek a növekedést akadályozó hatások az amerikai gazdaságban – idézte Alan Greenspant, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökét tegnap az MTI. A bankelnök tegnap a költségvetési bizottságot tájékoztatta. Greenspan a gazdaságra nehezedő koloncok között a tetemes értékpapír-piaci leértékelődéseket, a beruházások visszaesését és a tavalyi terrortámadásokat emelte ki. A költségvetési hiány veszélye abban van, hogy amiatt nem csökkenhet a kamatszint, s ez a növekedés gátja. Éppen ezért Greenspan a költségvetési politika szigorítását sürgette. A részvényárfolyamok meredek csökkenését azért ítélte károsnak, mert így az árfolyamnyereségek utáni adóbevételek kiesnek a költségvetésből, s a vállalkozások is nehezebben jutnak friss tőkéhez a pénzpiacokon.
Greenspan borús helyzetelemzését a tegnap közölt makroadatok is alátámasztották. Az USA kereskedelmi mérlegében a második negyedévben 130 milliárd dollár hiány keletkezett, amire korábban soha nem volt példa. Az első negyedévben 112,45 milliárd dollár deficitről adott számot a kereskedelmi minisztérium. Áprilistól június végéig a folyó mérlegben elsősorban a befektetések arányainak változása okozott növekedést. Miközben az USA-ba irányuló külföldi befektetések megkétszereződtek, addig az Amerikából külföldre irányuló tőke megötszöröződött. Elemzők a hiányt 124-125 milliárd dollár körül várták. A tényszámok ismeretében úgy vélekedtek, hogy a deficit ilyen mértékű elszabadulása a dollár árfolyamát veszélyezteti.
A tőkepiaci szereplők számára tegnap Európában Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnökének nyilatkozata szolgált iránymutatásul. A bankvezető az EU központi bankjának kamatfelülvizsgálatát követően tartott sajtóértekezletet. A kamatszint fenntartása megegyezett a szakértők által prognosztizált véleményekkel. Az EKB kamatpolitikája s a jelenlegi – 3,25 százalékos – kamatszint megfelelő – ismételte meg Duisenberg a múlt hét végén tett megállapítását. Véleménye szerint az árstabilitás kockázatai kiegyensúlyozottak, az infláció két százalék körüli mozgása az eurózónában visszaigazolja az EKB monetáris politikájának helyességét. A gazdaság fejlődésének kockázatai között elsősorban a bérek növekedését, az augusztusi árvízkárokat, valamint a pénzellátás bővülését emelte ki. A gazdaság növekedésének megvan az esélye, de a kilátások még mindig bizonytalanok – mondta Duisenberg.
Az európai tőzsdék legfontosabb indexei tegnap 2,8–4,2 százalékkal estek előző napi értékük alá. Délután a negatív nyitásukkal az amerikai piacok is „besegítettek” az európai részvényárak nap elején megkezdett süllyedésébe. A kereskedés első órája után New Yorkban a Dow Jones 1,6 százalékkal, a Nasdaq Composite 1,9 százalékkal mutatott kevesebbet a szerdai záró értékénél.
A nemzetközi trendet követte a pesti börze mutatója is. A BUX 4,3 milliárd forintos részvényforgalom után 203 ponttal, azaz 2,7 százalékkal mutatott kevesebbet, mint előző nap. Ezúttal a 4,2 százalékkal olcsóbbodó Richter volt a leglikvidebb, 1,6 milliárd forint értékben cseréltek gazdát a gyógyszergyár részvényei. A 2,6 százalékkal visszaeső Mol papírjai 1,3 milliárd forint értékben fordultak meg a parketten, ám a másik két blue chipre, a Matávra és az OTP-re együttesen is alig több mint egymilliárd forintnyi kötés jött létre. A telefonpapír egy százalékkal, a bankrészvény 3,9 százalékkal lett olcsóbb.
Moszkva vészjósló bejelentést tett
