A két, svábok lakta falu, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Vállaj és a romániai Urziceni (Csanálos) között két kilométer a távolság. A harmincas évek végén épített betonút köti össze a falvakat, de az országhatáron sorompó és szöges akadály állja útját az embernek. A települések közös igyekezetének köszönhetően évente egy-két alkalommal felemelik az autóút sorompóját, s többnyire a nyírbátori zenei napok és a máriapócsi búcsú alkalmából megnyílik a határ. Családok rég nem látott tagjai találkoznak egymással, érdeklődő kirándulók vagy a bevásárlás hasznában bízó helybeliek kerekednek fel, hogy megismerjék a határon túli területeket. A két zsáktelepülés sorsa közös, elszigetelten élnek az emberek mindkét oldalon, és ha végleg megnyílna a határ, az fellendülést hozhatna itt és ott egyaránt.
Vállaj olyan távolságra fekszik a nemrégiben városi rangot kapott Nagyecsedtől, mint a romániai Nagykárolytól. Nagyjából tíz kilométerre. A határ állandó megnyitása esetén Vállaj gazdasági értelemben közelebb kerülne Nagykárolyhoz, a 32 ezer lakosú romániai városhoz, mint a 7500 lelket számláló Nagyecsedhez.
Révész Antal vállaji polgármester felidézi a múltat. Először 1990 januárjában kezdeményezték a megyei vezetésnél és a kormány képviselőinél a határ állandó jelleggel történő megnyitását, s egy évtizedig úgy tűnt, hogy vagy nem veszik komolyan őket, vagy a szándékokat kettétörik a kormányváltások… Alkalmi nyitásra vonatkozó kezdeményezésükre felhúzták a sorompót, amikor 1991-ben II. János Pál pápa a közeli Máriapócson járt. Azóta minden évben, pünkösdkor vagy július végén, a nyírbátori zenei napok és a máriapócsi búcsú tiszteletére több napra megnyílik a határ, s négy-ötezer ember kel át rajta. Az ilyenkor Romániába átruccanó vállajiak, mérkiek, nyírbátoriak, mátészalkaiak sétálnak egyet Nagykárolyban.
Elsorvadó falu
Az idén pünkösdkor nyitották meg a határt, és október 19-én fogják felemelni a sorompókat a Szent Vendel-napi búcsú idejére.
– Az állandó határ megnyitásával kapcsolatban egy 2001. január 27-én megjelent kormányrendelet mérföldkő számunkra, amely szerint az idei év végén kellene a határátkelőt forgalomba helyezni, a 2001–2002-es költségvetés pedig 850 millió forintot irányozott elő számukra erre a célra – szögezi le Révész Antal. Elmondta: az elektromos áramot és a vizet az önkormányzat saját költségén már elvezettette a határig, a határátkelő építése pedig megkezdődött, de a munkálatok műszaki problémák és a végleges építési terv hiánya miatt lelassultak.
– A vállajiak bíznak abban, hogy a jövő évtől már bármikor átkelhetnek a határon – szögezte le a polgármester a tizenkét éve húzódó kezdeményezés kapcsán. Vállajon 1943-ban 3400-an éltek, ma már alig 1100-an laknak itt. Amíg tíz évvel ezelőtt különbuszok szállították az építőipari brigádokat Mátészalkára, Nyírbátorba és Nyíregyházára, mostanra a munkaképes lakosság ötven százaléka állásnélkülivé vált. Amennyiben a vállaji határ véglegesen megnyílik, a falu elsorvadása megállhat.
Egy európai uniós pályázatnak köszönhetően rövidesen elkezdődhet a Nyírbátor–Vállaj (Csanálos) közötti 4915 sz. összekötő út rekonstrukciója, amelyre a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. pályázott. A 3,61 millió euró (több mint 900 millió forint) összköltségű programot az EU 2,115 millió euróval támogatta, a fennmaradó költséget pedig a kht. biztosította. Így 23,7 kilométer hosszú, 6,5 méter széles, az EU-szabványoknak megfelelő, 11,5 tonna tengelyterhelésre alkalmas korszerű út készül el a Vállajnál mielőbb megnyíló határátkelőhöz.
Nemrégiben a Nógrád megyei Cered és a szlovákiai Tachty (Tajti) közötti határátkelő mielőbbi megnyitásához kérték a magyar bel-ügy-, a külügy- és a pénzügyminiszter segítségét a térség polgármesterei, önkormányzati vezetői, illetve magyar és szlovák parlamenti képviselői. A kezdeményezés aláírói szerint Heves megye északi része, illetve az ezzel határos Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyei területek együttesen az észak-magyarországi régió legelmaradottabb térségét alkotják, a fejlődés alapvető gátja pedig az infrastruktúra hiánya. Czene Árpád ceredi polgármester elmondta: 1990-ben kezdeményezték először a határátkelő állandó jelleggel történő megnyitását, s a Horn-kormány idején ígéretet is kaptak arra, de ez nem történt meg.
Telefonon elérhető
a nem létező átkelőhely
Magyar oldalon a határátkelő helyéig vezető út már korábban megépült, szlovák oldalon pedig azt a helyiek szavával élve a „legkeményebb meciari időkben alakították ki”. Érdekes módon a nem létező határátkelő telefonszáma már „él”, azt az önkormányzat már régen megrendelte a telefonszolgáltatótól. A korábbi években ideiglenes jelleggel évente öt alkalommal: húsvét, pünkösd, Szent István napja, mindenszentek és karácsony alkalmával nyílt meg a határ, az idén viszont csak két alkalommal húzták fel a sorompókat. A határnyitás költségét az önkormányzatok állják, s az alkalmanként 200 ezer forintba kerül Cerednek, így szegény település lévén, kénytelenek voltak csökkenteni az ilyen ünnepek számát. – Mivel a házasodások révén szoros rokoni szálak kötik össze a szlovák és magyar oldalon élőket, alkalmanként 800-1000 ember lép át a Cerednél megnyitott határon. Czene Árpád polgármester szerint a tágabb térség érdeke is a megnyitás, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint Bükkszék és Eger gyógyvizei miatt is sokan keltek át az alkalmilag megnyitott határon.
Reménykedő létavértesiek
A Hajdú-Bihar megyében található Létavértes települési vezetői 1989-ben kezdeményezték a határátkelő megnyitását. Valójában a város központjából egy negyvenes években épült út átvezet a román oldalra, s azt az 1992-es debreceni pápalátogatás miatt fel is újították az állami szervek. – Az Antall-kormány kormányhatározatba foglalta a határátkelő megnyitását, az Orbán-kabinet idején pedig el is készültek a magyar oldal útlevélkezelő és szociális épületei – tudtuk meg Pántya Györgytől, a település jegyzőjétől. Mint mondta: a sajtóból értesültek arról, hogy Kovács László külügyminiszter nemrég Ion Iliescu román államelnökkel, Adrian Nastase kormányfővel és Mircea Geoana külügyminiszterrel tárgyalt Bukarestben, majd a tárgyalások után kijelentette, hogy az emberek közti érintkezést szolgálja a csíkszeredai magyar főkonzulátus és további három határátkelő (Vállaj–Csanálos, Ágerdőmajor–Nagykároly, Létavértes–Székelyhíd) megnyitása. A létavértesiek számára most ez a kijelentés ad újabb reményt, s várják a sok éve, évtizede hallott ígéretek megvalósulását.
A bővülő határforgalom mindenképpen élénkítőleg hat az adott térség gazdaságára. Ez bebizonyosodott a Hajdú-Bihar megyében Nyírábrány esetében, ahol két évvel ezelőtt az addigi kishatárforgalmat kiterjesztették éjjel-nappalira. Évente már közel félmillió utas és 170 ezer gépkocsi kel át itt a határon. A hajdú-bihari közgyűlés elnöke, Láyer József korábban egy sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az 1970-ben megnyitott határátkelő forgalma 2000 októberétől, az átminősítés óta megtízszereződött, ami élénkítőleg hatott a térség gazdasági életére. Mivel a személygépkocsik és az autóbuszok mellett a 7,5 tonnánál kisebb teherjárművek is használhatják az átkelőt, Nyírábrány és Érmihályfalva harminc kilométeres körzetében várhatóan fellendülhetnek a kis- és középvállalkozások. A nyírábrányi önkormányzat a településhez közel, a 48-as út mellett egy bevásárlóközpont létesítését tervezi.
A Szabadság útján lakó Csányi Sándorné úgy érzékeli, hogy megnőtt a falun áthaladó forgalom, hiszen jelzőtábla hiányába gyakran eltévednek a hátárra menők. A Magyarországon élők gyakran jártak át a túloldalra ágyneműért, ruhaáruért s olcsó kerámiákért, de ma már inkább cukorért és benzinért érdemes. A helyi piacon viszont 130-140 forintért adják a Romániában gyártott cigarettát.
A határ túloldalán, Érmihályfalván (Valea Mihaiul) egy útkereszteződésben azt látni, hogy Nagyvárad 67, Szatmárnémeti 65, Nagykároly pedig 37 kilométerre található.
origo.hu
Orbán Viktor: Már megint Bognár Gyuri a király!
