Kovács László elismerte, hogy riogattak

A parlament ülésén folytatódott az EU-integráció körül kialakult vita. Több ellenzéki képviselő kifogásolta a kistérségi megbízottak politikai alapú kinevezését, a kancelláriaminiszter azonban erre úgy reagált: az új menedzserek nem pártkatonák, hanem kormánykatonák.

Magyarország csatlakozzon az Európai Unióhoz, de nem mindegy, hogy hogyan – mondta el napirend előtti felszólalásában Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. – Jó feltételekkel szeretnénk csatlakozni, és önök? – tette fel a kérdést a kormánypárti politikusoknak. Áder verhetetlennek nevezte az MSZP-t mások szavainak kiforgatásában. Idézte Tóbiás József szocialista pártigazgató szavait, miszerint az MSZP az eddigieknél is durvább, negatív kampányra készül. Áder elmondta: az MSZP 1998-ban, egy történelmi lépés küszöbén saját céljainak érvényesítése érdekében nem támogatott egy, a NATO-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást.
*
Áder így folytatta: Majd a koszovói béketeremtő hadműveletek megindulása után két nappal felül akarták vizsgálni az átrepülési engedélyt, majd az MSZP vezetői béketüntetéseken vettek részt a saját szövetségeseink ellen. – Egyetértenek-e önök azzal, hogy az uniós felzárkóztatás érdekében három százaléknál nagyobb mértékben emelkedjenek jövőre a bérek; egyetértenek-e azzal, hogy a magyar gazdákat, kis- és középvállalkozásokat támogatni kell? – tette fel a kérdést. – Nem erős, hanem versenyképes országként kell csatlakoznunk a szociális Európához – válaszolt Kovács László külügyminiszter. Szerinte nem attól erős egy ország, hogy olyan földtörvénye van, ami a Fidesz klientúrájának földhöz jutását szolgálja. Úgy vélte, az előző kormány elégtelen forrásokkal hagyta rájuk a Széchenyi-tervet, s 2000-ben csak 1,5 százalékkal nőttek a bérek öt százalékot meghaladó növekedés mellett.
Gémesi György (MDF) napirend előtt arról beszélt: a kormány politikai megfontolások alapján nevezte ki az új kistérségi menedzsereket. Elmondta: kétéves tapasztalattal rendelkező szakembert olyanra cseréltek le, akinek csak érettségije van, és nincs gyakorlata. Kiss Elemér kancelláriaminiszter válaszában diszkriminatívnak nevezte, ha valaki párthoz való kötődése miatt nem lehetne menedzser. Arról is szólt: a tisztségeket pályázat útján nyerték el, tehát „nem pártkatonákról, hanem tisztességes kormánykatonákról van szó”.
Interpellációjában Arnóth Sándor (Fidesz) azt tudakolta: hogyan lehetett kinevezni a Malév vezetőjévé azt a Huszti Andrást, aki (mint arról lapunk beszámolt) részt vett egy olyan tranzakcióban, amely több száz millió forinttal károsította meg az államot. Az MFB 1996-ban 202,4 millió forintért (mai áron 400 millió forintért) vette meg a tihanyi volt MSZMP-üdülő berendezését. A szerződés egyik aláírója Huszti András volt, és a több száz millióért megvett ingóságokat később a bank mindössze 12 millió forintért adta tovább. László Csaba pénzügyminiszter nem cáfolta a vádakat, de elmondta: Huszti közgazdász, kandidátus, több nyelven beszél, banki és nemzetközi gyakorlata van, nyugodtan kinevezhető a Malév élére. A képviselő nem, a kormánypárti többség elfogadta a választ.
Potápi Árpád (Fidesz) azt kérdezte a külügyminisztertől: elismeri-e végre, hogy nem volt valós alapja a román vendégmunkások áradatával történő ijesztgetésnek, és hogy az csak kampányfogás volt az MSZP részéről. Kovács László válaszában elismerte: túlbecsülték a veszélyt, de szerinte nem rossz szándékból. Az ellenzéki képviselők egyik esetben sem fogadták el az interpellációra adott választ, a parlament kormánypárti többség azonban igen.
A kistérségi megbízottak kinevezését bírálták ellenzéki képviselők az azonnali kérdések és válaszok órájában is. Becsó Zsolt (Fidesz) és Németh Zsolt (MDF) számos példát említett arra, hogy a kormány MSZP-s vagy a párthoz közel álló személyeket helyezett a posztokra. Mindkét politikus felszólította a Miniszterelnöki Hivatalt, hogy vonja vissza a kinevezéseket. Kiss Elemér kancelláriaminiszter válaszában ismét arra hivatkozott, hogy a kistérségi megbízottak kinevezésében nem jelentett előnyt a párthovatartozás.
A kormánypárti többség elfogadta a következő két hét napirendjét. Az Országgyűlés nem fogadta el a választási eljárásról szóló törvény módosítását, amely lehetővé tette volna, hogy a közigazgatási szerveknél nem közszolgálati jogviszonyban dolgozók is segíthessék a választások lebonyolítását. A jogszabály ugyanis kétharmados többséget igényel, és a Fidesz frakciója nemmel szavazott, az MDF támogatta a módosítást. Vastagh Pál (MSZP) a vitában elmondta: a törvényjavaslattal azt kívánják elérni, hogy mindazok, akik tavaly július óta nem minősülnek köztisztviselőnek vagy közalkalmazottnak, de az önkormányzati és a központi igazgatásban dolgoznak, segíthessék a helyhatósági választás lebonyolítását. Salamon László (Fidesz) kifejtette: kétségtelen, hogy az indítvány valós problémát kíván rendezni, és arra helyes választ is ad, azonban egyéb fontos problémákat is meg kellene oldani a választási eljárási törvényben. Megjegyezte: elfogadhatatlannak tartják, hogy az idei országgyűlési választások kapcsán felvetődött kérdések megoldására irányuló egyeztetések és jogalkotói munka megkezdése helyett az előterjesztés egyetlen, a többihez képest kis jelentőségű részletkérdést kíván tisztázni.
A parlament lefolytatta az államfő hivatalának átköltöztetéséről szóló törvénymódosítás általános vitáját. A Fidesz nem támogatta a javaslatot, mert szerintük a Parlamentnek csak az Országgyűlésnek kellene otthont adnia, tehát a miniszterelnöknek is el kellene költöznie. Az MDF hasonló fenntartásai ellenére támogatja a javaslatot. A Ház lezárta a családtámogatásról szóló törvény módosításának általános vitáját. Ennek során vita bontakozott ki az iskoláztatási támogatás eltörléséről. Pálfi István (Fidesz) elmondta: a támogatás hatására kimutathatóan 20 százalékkal csökkent az iskolákból kimaradók száma, tehát azt nem kellene megszüntetni.
A kormánypárti képviselők szavazataival az Országgyűlés elfogadta a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló törvény módosítását, amelynek lényege, hogy a miniszterelnök előterjesztésére az államfő minden év október 23-án a Nagy Imréről elnevezett érdemrendet adományoz, évente legfeljebb öt személy részére. A törvényhozás döntött az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeivel, valamint a Nagy Imre mártírhalálával kapcsolatos ünnepnapok méltó megemlékezéséről is.
***
Belügyminisztériumi válaszok ügynökügyben. A Belügyminisztériumban (BM) fellelhető dokumentumokból nem állapítható meg, hogy a tárca által őrzött iratok közül melyek voltak azok, amelyeknek nem az eredeti példányát adtak át a Történeti Hivatalnak (TH) 1997. szeptember 15-én – tartalmazza a TH elnökének megkeresésére adott belügyminiszteri válasz. Az elnök arra kért választ: lehet-e tudni, mely iratok kerültek át a tárcától a hivatalhoz? Mécs Imre, a rendszerváltozás után hivatalba lépett kormánytagok állambiztonsági múltjával foglalkozó bizottság elnöke az iratkezelésre vonatkozó, 1995-ben érvényben lévő eljárási rend felől érdeklődött. A belügyminiszter kifejtette: 1995-ben az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésének adatszolgáltatásához a tárcánál az ügyintézés és az ügykezelés szigorúan titkos ügyviteli szabályait alkalmazták. A közlemény kitér arra: az adatszolgáltatás után az átvilágítóbíró az érintettek esetében néhány alkalommal személyesen jelent meg a BM-ben az eredeti okmányok megtekintése miatt. (MTI)