Magánbeszerzések?

Személyeskedésektől sem mentes szócsata alakult ki a parlament tegnapi ülésén napirend előtt, ahol Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a fővárosi beruházások körül gyanítható visszaélésekről és Demszky Gábor kampánykiadványairól beszélt. A parlament megkezdte az ítélőtáblák felállítását célzó, illetve a bíróságok költségvetését szabályozó törvénymódosítás vitáját.

A közbeszerzés mindenható, elkerülhetővé teszi a visszaéléseket – idézte az SZDSZ-es és MSZP-s politikusokat napirend előtti felszólalásában Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. A politikus ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, „ehhez képest egy derék magyar állampolgár április 3-án közjegyzőnél letétbe helyezett iratában pontosan megjósolta azt, hogy hónapok múlva mely cégek fognak nyerni a Budapest által kiírt útépítési, híd- és felüljáró-felújítási közbeszerzési pályázatokon”. Hozzátette: a közjegyzőnél lévő irat azt is tartalmazta, hogy az öt cég – amelyek már a Horn–Kuncze-kormány útépítései során is kivételezett helyzetben voltak – kárpótlásként kapja a tízmilliárdos megrendelést két korábbi pályázatért. – Milyen felelősség terheli az ügyben Demszky Gábort, aki egy személyben dönt a közbeszerzésekről? – tette fel a kérdést. – Csak nem ezek a vállalkozók támogatták a főpolgármester kampányát? Mikor fog Gusztos Péter, az SZDSZ ifjú titánja „Hol a lé?” feliratú táblákkal Demszky lakása s Kuncze Gábor „Lop Stop” felirattal Demszky irodája előtt tüntetni? – sorolta a kérdéseket Áder. – Hol van Keller László, vagy ezek szabad madarak szabad rablásai? – tette hozzá.
Kuncze Gábor (SZDSZ) nem kívánt a kérdésekre reagálni, csak annyit tett hozzá: az előző kormány közbeszerzés nélküli autópálya-építései több tízmilliárd forintot loptak ki az adófizetők zsebéből. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feltételezésnek minősítette Áder szavait, és elmondta: a döntést meg lehet támadni a bíróságon.
Herényi Károly (MDF) napirend előtt emlékezett meg az MDF tizenöt évvel ezelőtti megalakulásáról.
A bírósági, valamint az örökösödési és ajándékozási illetékek jelentős emelését kifogásolta interpellációjában a fideszes Vitányi István és Répássy Róbert. Vitányi úgy fogalmazott: a 320 milliárd forint szétosztásának meglesz a böjtje, hiszen már tudjuk, hogy növekednek majd a gázárak, szabadáras lesz a gépjármű-biztosítás és emelkedik a tb-járulék. A képviselő szerint teljesen indokolatlan a jelenlegi bírósági illeték egyharmadával történő növelése. László Csaba pénzügyminiszter válaszában azt mondta: a kormány nem azt ígérte, hogy örökké változatlanok maradnak az illetékek, amelyek szerinte átlagosan 11,5 százalékkal nőnek majd.
Turi-Kovács Béla és Pap János (Fidesz) kifogásolta: a bősi konfliktust gátépítéssel kívánja megoldani a kormány. Ennek előkészítéseként értékelik, hogy megszüntették a bősi kormánybiztosságot, az iratokat pedig ismeretlen helyre szállították. Kiss Elemér kancelláriaminiszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt négy évben nem történtek érdemi változások az ügyben, hiába foglalkozott vele kormánybiztos. Jelezte: a hágai perrel kapcsolatos feladatok a Külügyminisztériumhoz kerültek, a Dunával összefüggő szakmai kérdések pedig a környezetvédelmi tárcához.
A csereháti falvakban a felhőszakadás okozta károk enyhítését célzó intézkedéseket kifogásolta Ódor Ferenc (Fidesz). Mint mondta, a kormány késve és elégtelenül járt el, mert bár az önkormányzatok a vis maior alapból kaptak támogatást, a magánszemélyek kára rendezetlen maradt. Válaszában Lamperth Mónika belügyminiszter hangsúlyozta: a kormány azonnal megtette a szükséges intézkedéseket. – Az antidiszkriminációs törvényjavaslat tervezete év végére a kormány, jövő év első felében pedig az országgyűlés elé kerül – ezt Bárándy Péter igazságügy-miniszter mondta Fodor Gábor (SZDSZ) interpellációjára reagálva.
Az azonnali kérdések órájában Manninger Jenő (Fidesz) arra volt kíváncsi, hogyan fogja megépíteni a kormány a választási kampányban ígért nyolcszáz kilométer autópályát, ha egy, a gazdasági és közlekedési tárcától kikerült irat szerint 59 kilométer megépítése is komoly nehézségekbe ütközik. Csillag István miniszter szerint a sajtóba kilopott irat csak egy tervezet volt. Figyelembe kell venni a lehetőségeket, de ők a lehető legtöbb felújítással, útépítéssel számolnak – mondta. Ha teljesülnek a kormány tervei, akkor a ciklus végére lesz nyolcszáz kilométer autópálya – tette hozzá. Megemlítette azt is: folytatják az előző kormány által elkezdett Széchenyi-plusz program bekötőút-építéseit.
Font Sándor (MDF) meglepetésének adott hangot, mert a jövő évi adótörvényekben – a kormányprogramban foglaltakkal ellentétben – nem csökkennének az adókulcsok. László Csaba pénzügyminiszter azzal védekezett, hogy az átlagos adóteher csökkenni fog jövőre. Kovács Zoltán (Fidesz) azt kérdezte: hogyan egyeztethető össze a nagyobb rendőri jelenlétet ígérő választási kijelentésekkel a pénzügyi szigor bevezetése az ORFK-n, többek között a továbbképzések leállítása és a benzinkeret tízszázalékos csökkentése. Lamperth Mónika belügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy az előző kormány nem teremtette meg a feladatok fedezetét. Kovács ugyanakkor kifogásolta: arra volt pénz, hogy Tasnádi Pétert a Moulin Rouge-ba és grillpartikra kísérje a rendőrség.
*
A parlament folytatta és lezárta a szabadalmi törvény módosításának általános vitáját. Isépy Tamás (Fidesz) üdvözölte, hogy nem lehet szabadalom része sem emberklónozási eljárás, sem a genetikai lánc elemei. Ugyancsak folytatta és lezárta a T. Ház a 2001. évi zárszámadás általános vitáját. Göndör István (MSZP) kiemelte: pozitív, hogy ebben az időszakban emelkedtek a bérek, de hozzátette, emelkedtek az adóterhek is. Üdvözölte, hogy a nyugdíjak reálértéke hat százalékkal emelkedett, de szerinte azt is figyelembe kell venni, miként aránylik ez a korábbi évek veszteségeihez. Vincze László (Fidesz) elmondta: a Horn-kormány 16 százalékos inflációval adta tovább az országot, míg a jelenlegi kormányváltásnál 6,5 százalék volt a pénzromlás mértéke. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyasztói árak, például a lakáshitelkamatok vagy a benzinár most újra emelkedik.
Minden frakció támogatásáról biztosította a családjogi törvény módosítását az általános vitában. Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára expozéjában elmondta: a javaslat nyomán a férjnek is joga lesz viselni felesége családnevét. Megkezdte az Országgyűlés az ítélőtáblák felállítását célzó, valamint a bíróságok költségvetésének elkészítését módosító előterjesztés tárgyalását. Az indítvány kapcsán Hankó Faragó Miklós elmondta: a tervezet értelmében a bíróságok maguk nyújthatják be a jövőben a saját költségvetési javaslatukat az Országgyűlésnek. A módosítás másik eleme az új ítélőtáblák felállítása. A Fidesz csak abban az esetben tudja támogatni a kétharmados többséget igénylő törvényi változtatásokat, ha a kormány az előterjesztésből kiveszi a bíróságok költségvetésére vonatkozó módosítást. Isépy Tamás (Fidesz) ugyanis elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyik hatalmi ág „a fő asztalnál kapjon helyet, miközben a többiek csak morzsákat kapnak”. Az Országgyűlés lapzártánk után tárgyalta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által benyújtott népi kezdeményezést. A PSZ olyan közalkalmazotti előmeneteli rendszert javasol, amely igazodik a minimálbérhez és biztosítja az alkotmányban megfogalmazott, a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos jövedelemhez való jog érvényesülését.

Vita az államfő és a kormányfő hivataláról. A köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal elhelyezéséről új, kétmondatos törvényjavaslatot nyújtott be a kormány, amely szerint a köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal elhelyezésére a budavári Sándor-palota szolgál. Salamon László (Fidesz) szerint a másik hatalmi ág képviselőjének elhelyezéséről is gondoskodni kell, azaz a miniszterelnöknek és a Miniszterelnöki Hivatalnak is ki kell költöznie a Parlamentből. A politikus emlékeztetett arra: Medgyessy Péter júniusban ígéretet tett erre. (MTI)