Nem garantált a bérnövekedés

A kormány adójogszabályokkal kapcsolatos elképzelései messze elmaradnak a korábbi ígéretektől – hangsúlyozták egyöntetűen a lapunknak nyilatkozó szakszervezeti vezetők. A munkavállalói oldal soros elnöke szerint a kabinet javaslata jövőre nem garantál reálbér-növekedést.

Elmaradnak a korábbi ígéretektől a kormány adójogszabályokkal kapcsolatos tervei, amelyek között az adókulcsok módosítása is szerepelt – mondta lapunknak Szabó Endre. A közszféra munkavállalóit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke kifogásolta, hogy az átlagkeresetek személyi jövedelemadója továbbra is a legfelsőbb sávba esik, bár véleménye szerint az adójóváírással kapcsolatos elképzelések mérsékelhetik az aggodalmakat. A SZEF elnöke ezért hangsúlyozta, hogy a pénzügyminisztériumnak egy olyan háttéranyagot kellene a szakszervezetek részére bocsátania, amelyből világosan és korrekten kiderülne, hogy az új adójogszabályok miként hatnak a jövő évi bérek reálpozícióira. – Evidenciának tekintjük, hogy a keresetek reálértéke jövőre is megmarad, ezért tárgyalni csak a béremelésről lehet – fogalmazott Szabó Endre. Elmondása szerint a közszféra diplomás-minimálbéren foglalkoztatott munkavállalói esetében már most látható, hogy az új adótábla nem eredményez reálpozíció-javulást, amit így magasabb bruttó emeléssel kell elérni.
A magyar munkavállalók nem erre számítottak – jelentette ki lapunknak Borsik János. A munkavállalói oldal soros elnöke szerint az adójogszabályok tervezett változtatásából származó nettó növekedés alig közelíti meg a jövő évi infláció várható mértékét. – A javaslat alapján nem látok garanciát a jövő évi reálbér-növekedésre – fogalmazott Borsik János. A szakszervezeti vezető utalt arra, hogy Medgyessy Péter az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a bérek uniós felzárkóztatását ígérte, azonban a kormány ismertetett elképzelései – szavai szerint – „köszönő viszonyban sincsenek” a miniszterelnök szavaival. Borsik kijelentette: a pénzügyminiszter bruttó háromszázalékos béremelési ajánlata mára egyértelműen elfogadhatatlanná vált. A szakszervezeti vezető követelte, hogy a kormány készítsen előterjesztést a jövő évi bérajánlásról az OÉT számára.
Csalódottságának adott hangot Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) megbízott elnöke is, aki szintén számított az adókulcsok módosítására, valamint arra, hogy az átlagjövedelemmel rendelkezők kikerülnek a legmagasabb adózási sávból. Wittich, bár üdvözölte az alkalmazotti adójóváírás kiszélesítését, véleménye szerint a bruttó háromszázalékos béremelési ajánlat mellett nem valósulhat meg az az érzékelhető reálbér-növekedés, ami az MSZOSZ szerint szükéges lenne. – Minimum a gazdasági növekedéssel megegyező reálbérnövekedést szeretnénk elérni és nem adjuk fel a bérek uniós felzárkóztatásának elvét sem – jelentette ki Wittich Tamás. Egyelőre nem kívánt pontos számot mondani a jövő évi béremelés várható mértékéről Kiss Péter. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium vezetője ezt azzal indokolta, hogy a kereseteknek az adószabályok tervezett módosításából származó nettó pozíciójavulásáról az OÉT-ben, a szociális partnerekkel kíván egyeztetni a kormány. A szaktárca vezetője szerint ugyanakkor a versenyszférában lehetőség van a gazdasági növekedésnek megfelelő reálbéremelésre. Kiss Péter szerint a közalkalmazotti keresetek idei, átlagosan ötvenszázalékos emelkedésének áthúzódó hatása miatt, illetve a köztisztviselői illetmények jövő évi növelése következtében nemzetgazdasági szinten ennél magasabb lesz a reálbér-növekedés. A munkaügyi miniszter véleménye szerint a kormány az elmúlt tizenkét év „második legjelentősebb” szja-csökkentését hajtotta végre, amelynek következtében 2003-ban százharmincmilliárd forinttal marad több a munkavállalók zsebében.
***
Fókuszban a vasárnap. A vasárnapi munkavégzés ügyében a munkaügyi tárcához fordul állásfoglalásért a Sajtószakszervezet elnöksége, mert a testület megítélése szerint a kialakult gyakorlat problémákat vet fel számos, a sajtó területén működő vállalkozásnál. (MTI)