Magyarország mai területén 1870-ben 5,011 millió fő élt. A statisztikusok 1980-ig a népesség számának növekedéséről számoltak be, abban az évben éltek hazánkban a legtöbben: 10,713 millióan. Azóta évenként változó ütemben, de tartósan fogy az ország népessége. A 2001-es népszámlálásnál már csak 10,197 millió főt tudtak összeszámolni. Ez azt jelenti, mintha két évtized alatt elvesztettünk volna negyed- budapestnyi embert. A népességfogyás máshol is megfigyelhető a fejlett országokban, de a két évtizede folyamatosan tartó jelenség egyedülálló a világon. Magyarországon évente mintegy 140 ezer ember hal meg, szemben a három-négy évtizeddel ezelőtti állapottal, amikor ez az adat alig haladta meg a százezret. A legtöbb nyugat-európai országban a lakosság elöregedése előrébb tart, mint nálunk, ott mégis kevesebben távoznak el az élők közül. A folyamatosan javuló életesélyek ugyanis eltüntették az öregek növekvő részarányát. Nálunk azonban a 35–65 év közötti férfiak életesélyei még mindig rosszabbak, mint az 1929–32-es nagy gazdasági világválság idején voltak. Az emberek születéskor várható élettartama sokkal alacsonyabb, mint azt gazdasági, társadalmi fejlettségünk indokolná. A nők 76,4, a férfiak 68,1 év megélésére számíthatnak születésükkor.
A népesség csökkenése mellett annak elöregedése is megfigyelhető. Minden ötödik ember betöltötte 60. életévét, arányuk mára elérte a húsz százalékot.
Jelentősen csökkent a házasságban élők aránya is. Míg 1990-ben a 25–29 éves férfiak csaknem kétharmada, a nők több mint háromnegyede papíron is összekötötte valakivel életét, addig napjainkban a férfiaknak csak egyharmada, a nőknek pedig csak a fele.
origo.hu
Autósok ragadtak egy kompon Mohácsnál - videó
