A siófoki tanácskozáson Mayer István, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet (Vituki) vezérigazgató-helyettese úgy vélte: vízgazdálkodási, környezetvédelmi és üdülési szempontok szerint is indokolt szűkíteni a tó vízállását szabályozó sávot. Elmondta: 2000-ben és 2001-ben a természetes hozzáfolyás mértéke együttesen sem érte el az 1999. évit, s a csapadék két éve jóval kevesebb, mint korábban volt. Ráadásul 2000 és 2001 forró nyarán a párolgás is minden korábbinál súlyosabb vízveszteséget okozott. Az Országos Meteorológiai Szolgálat hathavi előrejelzése a jövő év áprilisára 82 centiméteres vízállást jósol, tehát „rendeződhet” a helyzet. Ennek ellenére kockázatos volna csupán a természetre bízni a tó vízpótlását – figyelmeztetett a szakember.
A bakonyi karsztvizekkel és a hévizekkel történő vízpótlást a Vituki elveti, helyette a felszíni megoldást javasolja. Eszerint az alpokaljai folyókból, a Rábából, a Murából és a Drávából a Zalán kellene – a Kis-Balaton szűrőrendszerén keresztül – vizet vezetni a tóba, öt-tíz köbméteres másodpercenkénti kapacitással. Ezzel egy év alatt húsz-huszonöt centiméter vízszintemelést lehetne elérni – érvelt Mayer István.
Szakértők szerint viszont a több tízmilliárdos beruházás megkezdése előtt a Mura és a Dráva esetében nemzetközi vízjogi engedélyeket is be kell szerezni, s lakossági közmeghallgatásokat szükséges tartani. A terv megvalósításánál szigorú környezetvédelmi előírásokkal is számolni kell. Kérdés továbbá, hogy ki állja majd a beruházás és a vízpótlómű üzemeltetési költségeit.
Herodek Sándor professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tihanyi limnológiai intézetének igazgatója a fórumon arra figyelmeztetett: csak a Duna vize ne kerüljön a tóba, mivel abba három főváros szennyvize kerül. Óvott továbbá attól a – Közép-dunánúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, Szabó Mátyás által ismertetett – tervtől, hogy száztíz centiméterre emeljék a tó vízszintjét. A Duna–Dráva Nemzeti Park képviselője felvetette: számolni kell azzal is, hogy Horvátország vízierőművet tervez Novo Virjénél. A nemzeti park élő- és növényvilágát egyébként is megbolygatná, ha a határfolyóból próbálnának vizet nyerni.
A szakemberek egy dologban egyetértettek: még egyszer nem történhet meg, hogy „porzik a Balaton medre”. Emiatt indokolt, hogy ne csak „leeresztő”, hanem „beeresztő” csapja is legyen legnagyobb hazai tavunknak. Maradt viszont egy kérdés is a konferencián: mi történik akkor, ha a költséges beruházás elkészülte után többéves csapadékos időszak veszi kezdetét a Balaton vízgyűjtőjében, s ez megoldja a természetes vízpótlást.
origo.hu
Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le Budapesten
