Az idegenforgalom esélyei

Elsősorban Budapestre, a belföldi turizmusra és a németországi vendégekre kíván összpontosítani a Magyar Turizmus (MT) Rt. nemrég kinevezett, új vezérigazgatója. Galla Gábor szerint az MT Rt.-nek a jelenlegi nyolcmilliárddal szemben a jövőben tizenkétmilliárd forintra lesz szüksége.

Milyen fő célokat tűzött ki, amelyeket a közeljövőben végre kíván hajtani?
– A cél, hogy az MT Rt. szolgáltatásközpontú legyen, amihez szorosabb együttműködésre van szükség a magyar és a külföldi szolgáltatókkal. Tekintettel arra, hogy az idei esztendő turisztikai eredményei romlottak a korábbi évekhez viszonyítva, sok nyilatkozatot hallhatunk arról, hogy drámai a helyzet az ágazatban. Úgy ítélem meg, hogy nincs ekkora baj, semmiképp nem kongatnék vészharangokat. A gond tehát nem nagy, arra azonban mindenképpen jó, hogy felhívja a figyelmet a tennivalókra. Önvizsgálat szükséges mindenütt, ugyanakkor a közös gond szorosabb együttműködést generálhat az ágazaton belül.
– Milyen szerepe van ebben a folyamatban az MT Rt.-nek?
– A közvetítés a szolgáltatók és az igénybe vevők között. Célunk, hogy az MT Rt. minél hatékonyabban közvetítse a magyarországi idegenforgalmi ágazat szolgáltatásait, még vonzóbbá tegye a belföldi és külföldi turistáknak Magyarországot. Elsősorban a promóció és a hazai szolgáltatók piacra segítése a feladatunk, hiszen a turisztikai ágazat szolgáltatói általában a kis- és a középvállalkozók közül kerülnek ki, akik egyedül nem képesek piacra vinni termékeiket. Egy-egy régióban, azon belül egy településen egymásra épülő programsorozatokat kell megszervezni, amely a kulturális programoktól a gasztronómiai eseményeken át a gyógyturisztikai szolgáltatásokig tarthat. A hosszú távú stratégiánkat ugyanakkor a nemrégiben újjáalakult Országos Idegenforgalmi Bizottságnak kell meghatároznia.
– Amikor átvette az irányítást, mit tapasztalt a szervezeten belül?
– Az MT Rt.-nek van ugyan egy 2004-ig szóló stratégiája, azt azonban aktualizálni kell. Az éves, nyolcmilliárd forintos költségkeretet időarányosan költötték el, azaz 2002 júniusáig négymilliárd forintot használtak fel. Úgy látom azonban, hogy az időarányosságnak megfelelt a szervezet, az elvárható hatékonyságnak viszont nem. Elismerem, hogy a marketingmunka eredménye csak egy bizonyos idő elteltével, nem pedig azonnal látszik. Ugyanakkor látni kell, hogy a meglévő problémák az előző két év történéseire vezethetők vissza.
– Mennyi pénzre van szüksége az MT Rt.-nek?
– A zökkenőmentes működéshez évi tizenkétmilliárd forintos költségvetés lenne megfelelő, szemben az idei nyolcmilliárddal.
– Melyek programjának fő elemei?
– Képletesen a „három B” rövidítéssel tudnám aposztrofálni, amelyben az első Budapestet jelenti. A következő a belföldi turizmust, végül pedig a Bundesrepublic Deutschlandot, azaz Németországot. Azért szerepel első helyen Budapest, mert ez az év volt az első, amikor a turisztikai főszezon idején nem teltek meg a fővárosi szállodák. Csökkent Budapest idegenforgalmi vonzereje, Prága és Bécs lekörözött bennünket. Ma Budapestre repülni drágább, mint ezekbe a fővárosokba, amin – akár a kormány segítségével – mielőbb változtatni kell. Budapest versenyképességét ezért nem az árakkal, hanem a szolgáltatások színvonalának növelésével kell javítani. A belföldi turizmus azért kap kiemelt szerepet, mert Magyarország azon kevés országok egyike, ahol a belföldi turizmus aránya jóval kisebb a külföldinél. Kétségtelen, hogy a szervezet korábban ezen a problémán az Irány Magyarország! szlogenű kampánynyal próbált javítani, ám úgy ítélem meg, hogy elég erőtlenül. Tudatosítani kell az ágazat szolgáltatóiban, hogy a belföldi turizmus jelentősége nem abban áll, hogy ha nincs külföldi vendég, akkor jó a magyar is. A külföldi és a belföldi turistáknak egyenrangúakká kell válniuk a turisztikai szolgáltatók szemében, hiszen a belföldi turista is szívesen költ, ha azt érzi, hogy jól bánnak vele, és minőségi szolgáltatásokat nyújtanak neki. Ez biztos alapot jelenthet ahhoz, hogy hosszú távon is fenn tudjon maradni a vállalkozás, illetve a későbbiekben külföldön is meg tudjon jelenni mint turisztikai szolgáltató. A turizmus jelentősége megnőtt, az ágazat a GDP tíz százalékát adja. Számokban kifejezve ez 2,5–3 milliárd eurót hoz a költségvetésnek. Az én koncepcióm az, hogy Magyarországot ne olcsó országként aposztrofáljuk, hanem a „nem drága, de nagyon jó hely Magyarország” szemléletet népszerűsítsük külföldön.
– Németország pedig a legnagyobb küldőpiacunk.
– Így van. Az idei bevételkiesést éppen a német turisták otthon maradása eredményezte. Ennek kettős oka van. Egyfelől nagyon erős és hatékony belföldi kampánnyal sikerült otthon tartaniuk a turistákat. Arra hivatkozva, hogy a német gazdaság az utóbbi évek mélypontjára került, s hogy minden otthon elköltött euró segíti az országot kilábalni a válságból. A másik ok pedig az, hogy csökkent a kereslet.
– Mekkora szerep jut ebben a minőségnek?
– Nagyon sok. Arra mindenképpen fel kell hívni a hazai szolgáltatók figyelmét, hogy a jövőben csak a minőségi kínálat lesz versenyképes. Éppen ezért az MT Rt. tervei között szerepel egy olyan kritériumrendszer kidolgozása, amely egyfajta minőségi védjegyet jelentene. Ezt úgy kell elképzelni, mint a szállodák csillagkategóriába sorolását. Mindenki tudja a világ bármely részén, hogy milyen színvonalú szolgáltatást kap egy- vagy ötcsillagos szállodában. Elképzeléseink szerint ahhoz, hogy ezt a védjegyet valaki megkaphassa, adott szintű minőségi szolgáltatást kell produkálnia. Sok esetben azt tapasztalom, hogy ennek a rendszernek a kiépítését nem a turisztikai ágazatban tevékenykedők akarása, hanem a tudás hiánya gátolja.
– Milyen tervei vannak a külképviseleti hálózattal?
– Mindenekelőtt meg szeretném szüntetni a külképviseleti hálózatban dolgozó munkatársak bizonytalanságát. Így mindegyikükkel felvettem a kapcsolatot, s megerősítettem őket abban, hogy nem tervezek személycseréket. Tekintettel arra, hogy néhány helyen gondot okozott a munkavállalói státus ezen munkatársaknak, így kezdeményeztem a diplomáciai besorolás engedélyezését.
– Milyennek ítéli a szervezet belső szakmai színvonalát?
– Véleményem szerint az MT Rt.-ben folyó belső munka jó, a szakemberek képzettek. Ez kívülről talán nem tűnik ilyennek. Ennek az a legfőbb oka, hogy nem elég hatékonyan kommunikál a szervezet. A munka belső koordinációján is van javítanivaló, most dolgozunk a hatékonyabb munkavégzés feltételeinek kialakításán. Munkánkat mi is önkritikusan kezeljük, mert tudjuk, hogy színvonalas szolgáltatást csak elsőrangú marketinggel lehet értékesíteni.