Öt év alatt mintegy négymilliárd forintot költött saját forrásból a főváros városrehabilitációra. A támogatáshoz a kerületi önkormányzatok és a társasházak saját részét is hozzátették, így összesen mindössze 16 milliárd forint értékű felújítás valósulhatott meg a városban. A Települési Értékvédelmi Támogatás segítségével évente csaknem 150 millió forinttal egészült ki ez az összeg, de ez is kevésnek bizonyult. A fővárosi lakásoknak jelenleg nyolc, az önkormányzati lakásoknak 22 százaléka olyan komfort nélküli és szükséglakás, ahol már csak azok élnek, akiknek nincs lehetőségük az elköltözésre. Az önkormányzati ingatlanok mintegy tíz százaléka félkomfortos, és szintén felújításra szorul. A lakások harmadában nincsen korszerű fűtéstechnika, amely óriási energiaveszteséget eredményez. Ezenkívül hatvanezer panellakás szorul felújításra, amelyekben a szigetelés és a fűtés korszerűsítése elengedhetetlen, mert a lakók egyre nehezebben tudják megfizetni a rezsiköltségeket. A Széchenyi-terv befagyasztásával az a lehetőség is megszűnni látszik, hogy a társasházak, illetve a lakóközösségek önrésszel pályázzanak a fejlesztések forrásaira. Nem könnyű a dolga a lakás nélküli fiataloknak és a komfortosabb, olcsóbb, új lakhelyeket keresőknek sem. Öt év alatt a főváros az összes önkormányzattal együtt csupán 125 új lakást épített, így a 15–29 éves fiatalok 75 százaléka még mindig szüleivel él egy háztartásban a fővárosban. Kevés a szociális bérlakás, és az első lakásokhoz nyújtott hiteltámogatás is bizonytalanná vált. A szakértők szerint a belvárosi kerületek százéves bérházai legfeljebb ötven évre tervezett épületek, amelyek jelentős része az utolsó óráit éli, és nem áll messze attól, hogy összeomoljék.
– A városrehabilitációs keretet 1996-ban hozták létre, de igen nehézkes a pályáztatás, és a rendelkezésre álló pénzösszeget is alacsonyan állapították meg az igényekhez és a feladatokhoz képest – szögezte le Endrédy István, a Fővárosi Közgyűlés várostervezési és városképvédelmi bizottságának elnöke. Tájékoztatása szerint az általa vezetett bizottság a szociálpolitikai és lakásügyi bizottsággal együtt döntött a pályázásról szóló rendelkezés módosításáról. A pályázást így egyszerűsítették és lehetővé tették a szövetkezeti társasházaknak is, de a források harmincmilliárd forintos emelésére irányuló ellenzéki javaslatokat nem fogadta el a közgyűlés.
Az elnök szerint enélkül nem képzelhető el előrelépés, főleg a a VI., VII. és VIII. kerületben, ahol a régi bérházak nagy része vészhelyzet közeli állapotba került. Endrédy István úgy véli, szükség lenne egy átfogó felmérésre eme épületek állapotáról, hogy egyértelművé váljon, milyen feladatok állnak a főváros előtt.
A politikus kiemelte, annak ellenére, hogy nem fővárosi feladat, a fővárosi önkormányzatnak is lehetőséget kell biztosítani a panelházak lakóinak a pályázásra, hiszen jelenleg többnyire kilátástalan a házgyári lakások korszerűsítése.
– A főváros vezetésének nem volt célja idáig az sem, hogy új lakásokat építsen, pedig meg lett volna erre a lehetősége – tette hozzá az elnök, aki megjegyezte: a főváros tizenkét év alatt nem alkotott lakásépítési programot, így a budapesti lakásigénylők csak a kerületek és az állam által nyújtott lehetőségekkel élhettek.
origo.hu
Magyar Péter visszalépése után közleményt adott ki a Női Sikernap szervezője
