Elsüllyedt világ nyomában

Egy elsüllyedt település romjaira leltek a Balatonban a Pelso búváregyesület tagjai. Csiki Sándor, az egyesület elnöke lapunknak elmondta: biztos benne, hogy győri búvárrégész társaik és a muzeológusok is megerősítik azokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz eljuttatott korábbi feltételezéseket, amelyek szerint Szántód és Tihany között a mélyben római kori építmények romjai vannak.

Egy 250 méter hosszú, bazaltkőből épített mólóbejáróra találtak a minap a tó mélyén a Pelso egyesület búvárai Szántódnál, a révtől nyugatra. Ugyancsak ott leltek egy, a római kori építkezési technikára utaló cölöphídra is. Ez utóbbi – Csiki Sándor, a búváregyesület elnöke szerint – a Tihanyi-árokig benyúlt, így onnan az északi partig mindössze nyolcvan métert kellett megtenniük a hajósoknak, akik vagy eveztek, vagy a korabeli szokás szerint húzatták magukat.
A siófoki székhelyű búváregyesület a napokban hozzákezd a ma még legendaként emlegetett Losta-sziget feltárásához is. Csiki Sándor állítja: már egy húsz évvel ezelőtti merülésekor kőfalat észlelt Tihany közelében, amelyet később a Balatonról készült légi felvételek is sejttettek. Azokon ugyanis ovális alakban elnyúló, hozzávetőlegesen háromszáz méter hosszú foltok voltak kivehetők. A búváregyesület vezetője úgy véli: ők arra a tihanyi apátsági alapítólevélben is említett Losta-szigetre leltek rá, amelynek építményei között – a leírások szerint – egy római fürdő is volt.
Ha a búvárok munkáját követő, hamarosan megkezdődő régészeti vizsgálatok is igazolják az egykoron alámerült kikötő, a móló és a Losta-sziget létezését, nem kizárt, át kell írni a Balaton történetét. Egyszersmind arra is fel kell készülni, hogy a feltárások befejeztével újabb kultúrtörténeti kuriózumokat kínálhat a magyar idegenforgalom a tóhoz ellátogató és ott üdülő hazai és külhoni vendégeknek.