Vélhetőleg szinte mindenki megállt már legalább egyszer a Rákóczi úton járva a Szent Rókus-kápolna előtt. Azok, akik a Nagykörút felől a szomszédos kórházépületbe mennek, elhaladnak a XVIII. századi épület mellett. Mások a főútvonalon sétálgatva gyönyörködhetnek az impozáns műemlékben, amelynek homlokzatáról az utolsó állvány is lekerült a közelmúltban.
„Az idők homályába vész kápolnánk őskora” – áll a Szent Rókus-templom rövid monográfiájában. A ma is látható alapok arról árulkodnak, hogy a területen már a IV. században is állt egy kis temetőkápolna, de maradványokat, romokat találhatunk a XI. századból is. Egy 1711-ben született írásos emlék szerint „Pest város tanácsa az ismételten pusztító pestisjárvány megszüntetése végett életbe lépett óvintézkedései között 1711 tavaszán, mivel a pestisjárványban Isten büntetését vélte fölismerni a város lakóinak bűneiért, Istennél engesztelő szószólókul és védőszentekül Szent Rókust és Szent Rozáliát választotta. (…) Végül az evangéliumra esküt téve megfogadta, hogy tiszteletükre kápolnát emeltet”. A kápolna 1711-ben épült, és szomszédságában 1798-ban elkészült a „hospital-ispotaly”, azaz a kórház is.
Arról nincsenek pontos adatok, hogy a kápolnát mikor fejezték be, de a terület egyházi elöljárója, Esztergom akkori érseke augusztus 12-én búcsút engedélyezett itt. Különösen látványos a kapu fölötti dombormű: a háromszöget bezáró oromrelief közepébe egy idős nőalak került, aki egy elhagyatott, beteg férfit gondoz. Bal oldalán egy mankós koldus könyörög alamizsnáért, jobb oldalán egy szelíd arcú nő ül pénzosztó zsák mellett. Az allegorikus kompozíció utal a szomszédos kórház életmentő szerepére és a templomra mint lelki oltalmazóra is. A pénzes zsák mellett ülő hölgy vélhetőleg az építkezést támogató adományozókat is szimbolizálja. Szent Rókus, Rozália és Sebestyén tiszteletét több emlék is őrzi, a legértékesebb mégis az a XVIII. századi kehely, amelyen szentek képei láthatók. – Fájó pont volt az egyházközségnek, hogy a kis templom évről évre rosszabb állapotba került – mondta Breznay István. A plébános öt éve vette át a templom irányítását, s még abban az évben egy alapítványt hozott létre a romosodó épület megmentéséért.
Az Orbán-kormány tízmillió forintot adott a munkálatokra, ehhez a Főegyházmegyei Hivatal négymillióval járult hozzá, az egyházközség pedig hétmilliót gyűjtött. A VIII. kerület önkormányzata kétmillió forinttal támogatta a felújítást. A fővárosi önkormányzat hozzájárulásként elengedte a térfoglalási engedélyért járó egymillió forintot.
– A talajvíz súlyos károkat okozott az épületben – mondta Kosztolányi Endre, a vízszigetelést végző kft. vezetője –, ugyanis a templom nagyon közel van a Nagykörúthoz, amely valamikor Duna-meder volt, és ezért bőséges a talajvíz.
A rekonstrukció előtt a szakemberek kiszárították a falakat, majd a műemlékvédelmi előírások szerint megkezdődött a roncsolásmentes szigetelés. Az úgynevezett elektrofizikális falkiszárítás során olyan készülékeket helyeztek el a falakon, amelyek elektromágneses teret hoznak létre az épület körül. A mágneses tér hatására megváltozik a falakba, kapillárisokba szivárgó víz iránya, így a nedvesség visszaáramlik a talajba – közölte Kosztolányi Endre. A tetőn keresztül beáramló víz is súlyos károkat okozott. Véghelyi Zsolt, a homlokzati felújítást végző cég vezetője elmondta, hogy a teljes tetőszerkezetet és a bádogot ki kellett cserélni. A földfelszíntől négy méter magasságban víztaszító vakolatot vittek a falakra. A szakemberek restaurálták a homlokzat szobordíszeit, valamint a templombelső előterét is. Felbontották a márványburkolatot, és egy levegősebb anyaggal fedték le a falakat. A templombelső, valamint az épület előtti terecske és a kápolna orgonája még felújításra vár, és a csatornázás is esedékes lenne. Ahhoz, hogy folytatódhasson a kápolna helyreállítása, újabb összefogásra lenne szükség.
Orbán Viktor: Lázárt elvesztettük! + videó
