A patikák árrése jelenleg átlagosan 14,5 százalék, a pontos mérték 1993 óta változatlan ársávok szerint van meghatározva.
Miután az előző kormány a 3500 forintnál drágább orvosság után 630 forintban maximálta az árrést, szándéknyilatkozatban rögzítette: az átlagos mértéket 2002 júliusától 17,5 százalékra, egy évvel később pedig 20 százalékra emeli. Az új kormány azonban ezt nem teljesítette. A szakma számonkérését az egészségbiztosító korábban azzal védte ki, hogy a gyógyszerfogyasztás növekedése ellensúlyozza az áremelés elmaradásából adódó bevételkiesést. Ezzel szemben Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) elnöke azt hangsúlyozta: 1993-ban még 28 százalék volt az árrés. Ezt a csökkenést nem kompenzálja semmilyen fogyasztásnövekedés.
– Azt követően, hogy az MGYK vizsgálata szerint a 2060 közforgalmú gyógyszertár közül 1100 patika veszteséges vagy nullszaldós, nem is beszélve a felhalmozott hitelekről, úgy tűnik, a kormány is hajlik az árrés emelésére – jelentette ki Hávelné Szatmári Katalin. Az egészségbiztosító ugyanis erről tájékoztatta a kamarát, bár annak módját hivatalosan nem közölték. Úgy tudjuk: a kormány egy kisebb árrésemelésben gondolkodik, amit főként azzal érne el, hogy az árrésmaximumot emelné. Emellett a vénykezelési díjat növelnék, eltérően a kisebb forgalmú patikák javára.
A kamara adatai szerint egyre többen adják vissza a gyógyszertár működtetéséhez szükséges személyi jogot, és megfigyelhető az is, hogy sok helyen nem tartanak a készletben 3500 forintnál drágább orvosságot. Ha a kormány nem állítja meg az árrés értékvesztését, a helyzet súlyosbodni fog – vélekedett Hávelné. A gyógyszerészek közül sokan úgy gondolják: a vénykezelési díj emelése nem oldja meg azt a problémát, hogy a nagyon drága gyógyszerek készletben tartása többe kerül, mint amennyit a maximált árrés fedez.
origo.hu
Kiderült, hogy mi okozta a raktártüzet a Soroksári úton
