Merre tart Magyarország?

Magyarország a fejlett Európa felé tart, amelyet az Európai Unió jelképez – jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök a tegnapi parlamenti vitanapon, amelyet Merre tart Magyarország? címmel a Fidesz kezdeményezett. Az EU-kihívás alkalmazkodási igény, munka és teljesítmény – fejtette ki. A természetben is az marad meg, amely képes a kihívásokra jó választ adni – tette hozzá. A miniszterelnök elmondta, a felkészülést hatékonyabbá és gyorsabbá kell tenni.

Kis Ferenc
2002. 10. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az unió esélyt biztosít a felzárkózásra, végre lesznek források a vidékfejlesztésre, Magyarország bekapcsolódhat az európai nagy úthálózatokba, korszerűsítheti vasútvonalait, áldozhat a környezetre. Medgyessy szerint a csatlakozás a magyarságtudat erősödésével kell hogy járjon. A határon túli magyarokra is gondolni kell, hogy szülőföldjükön tudjanak boldogulni, ezért Magyarország érdekelt a szomszédos országok európai integrációjában – fejtette ki. A nemzeti sorskérdésekben párbeszédet ajánlott minden felelős politikai erőnek.
A Fidesz frakcióvezetője sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Medgyessy Péter elhagyta az üléstermet „kipihenni 11 perces beszédének fáradalmait”. Áder János gratulálni szeretett volna neki, mert példátlannak nevezte a T. Ház történetében, hogy a miniszterelnök ennyi idő alatt nem mondott semmit. Idézte Medgyessy korábbi szavait, miszerint „eljött a nyílt beszéd ideje”. Áder szerint a szocialisták becsapták választóikat. Jóléti rendszerváltásról beszéltek, miközben jövőre három százalékkal emelnék a béreket ötszázalékos infláció mellett, a személyijövedelemadó-kulcsok drasztikus csökkentését ígérték, amelyből nem lett semmi.
Áder János kifejtette: egymillió vállalkozó helyett jó, ha ötvenezren választják az egyszerűsített vállalkozói adót. A nyolcszáz kilométernyi autópályából csak 200 maradt, rosszabb esetben mindössze 58 kilométer – sorolta a frakcióvezető. Áder idézte Medgyessy április 18-i nyilatkozatát, miszerint „egyáltalán nem lesz gázáremelés”. A nagyfogyasztóknál már nyáron emelték az árakat, a költségvetésbe pedig bekerült a lakossági gázáremelés, úgy, hogy az nem lesz „elviselhetetlen” mértékű. Kinek nem lesz elviselhetetlen: a nyugdíjasoknak vagy Medgyessynek; és a kormányfő vajon ezt is kifizeti-e? – tette fel a kérdést a frakcióvezető. Áder elmondta: a kormányváltás óta kikerült az előzetes letartóztatásból a vecsési számlagyár gyanúsítottja, Tasnádi Péter, aki rendőri felügyelettel „grasszált” az országban, és újságírókat fenyegetett meg. Olyan ember került a MFB élére, aki már két bankot tönkretett, és ma is eljárás folyik ellene. Nem kívánják-e a szocialisták szavaikat és tetteiket közelíteni? Hogyan akarják a hazai kis- és középvállalkozókat, gazdákat felkészíteni a csatlakozásra? – kérdezte.
Csillag István, a gazdasági és közlekedési tárca vezetője szerint az előző kormány alatt letértünk az Európához vezető útról. Kijelentette: az új kormány szabad utat kíván nyitni a vállalkozások, a beruházások és „mindenki előtt, aki Magyarországhoz hozzá kíván férni, és minden magyar előtt, aki a világhoz kíván hozzáférni”. Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint az Európai Unión kívül nincs biztos jövő.
Dávid Ibolya (MDF) a büntetőpolitikát vette górcső alá. Kifejtette: a liberális büntetőpolitika nem maradt ígéret, nemsokára valóság lesz. A polgári kormány konfrontálódott a bűnözőkkel, és az áldozatok mellé állt. Az 1998-as 600 ezerről 450 ezerre szorította vissza az ismertté vált bűncselekmények számát. Most az áldozatok és az elkövetők jogai jobb esetben újra egy szintre kerülhetnek. Kinek az ügyvédje Bárándy Péter, az országé vagy az elkövetőké? – kérdezte. Dávid elutasította a drogliberalizációt és a magánbörtönöket.
Rogán Antal (Fidesz) utalt arra, hogy a szocialisták a kormányváltást követően üres kasszáról beszéltek, ennek ellenére sok mindenre futotta a száznapos program végrehajtásakor.
– A rombolás nemzetpolitikáját folytatja a kormány, ugyanis a jelek szerint a státustörvény megcsonkítása a végső – egyelőre leplezett – cél – fogalmazott Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, aki bírálta a kabinet határon túli magyarokat érintő intézkedéseit. A fideszes politikus utalt arra, hogy a kormány le akarta váltani az Illyés Közalapítvány vezetőit, „lefejezték” a Határon Túli Magyarok Hivatalát, és „vérengzést” hajtottak végre a Külügyminisztériumban. – Itt politikai alapon váltottak le és bocsátottak el még főosztályvezetőket is, Kovács László miniszter pedig valótlanul állította, hogy más beosztásba helyezték őket – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra is, hogy Medgyessy a „haverokkal” építtet plazát Romániában. Ennek kapcsán a volt államtitkár emlékeztetett arra, hogy információi szerint – Medgyessy állításával szemben – az Eximbank igazgatótanácsa nem a polgári kormány idején döntött Mudura Sándor 2,5 milliárdos hiteléről, hanem az idén június 24-én, már az új kabinet beiktatása után.
Kovács László, a külügyi tárca vezetője az ellenzéki politikus szavaira úgy reagált: Németh Zsolt szándékosan használja a státustörvény kifejezést, hogy „belecsíphessen, beleszúrhasson” a szomszéd országok kormányaiba. Megjegyezte: úgy akarják módosítani a kedvezménytörvényt, hogy ne sérüljenek az eredeti célok, de a környező országoknak és az EU-nak is elfogadható legyen.
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője zárszavában megismételte a vita elején feltett kérdéseit, mivel szerinte ezek egyikére sem kaptak választ. – Nyilvánvaló, hogy az önkormányzati választásokig már nem is kapunk választ a kérdésekre, addig csak a további ígérgetést halljuk majd a kormány részéről. A költségvetés benyújtása után azonban keserű csalódás éri a választópolgárok nagy részét – vélekedett.
A Fidesz frakcióvezetőjének kritikájára válaszként Kovács László azzal vádolta az ellenzéket, hogy a kétszer száz napos jóléti programra hídblokáddal és a szavazatok újraszámoltatásával feleltek. Azt is felvetette, hogy a Fidesz aktivistái szerinte letépkedik a szocialisták plakátjait, illetve „provokatív csoportokat küldenek az MSZP lakossági fórumaira, ahol kifütyülik őket”. A Fidesz soraiból ekkor többen bekiabáltak, hogy Kovács László „rágalmakat” fogalmazott meg.
Kiss Elemér kancelláriaminiszter szerint a vitanap összegzése az lehet, hogy hazánk az unió felé halad. A bírálatokra válaszolva elmondta: számos tévedés volt a felvetésekben. Az előzetes letartóztatás megszüntetéséről például nem a rendőrség, hanem az ügyészség dönt. – Építő jellegű kritikát várunk az ellenzéktől, nem blöfföket, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat, amelyeket elődeink – hangsúlyozta a miniszter.
Lapzártakor is tartott az országos hulladékgazdálkodási tervről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. A terv a 2003–2008 közötti időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási feladatokat összesíti. Az előterjesztés egyebek mellett tartalmazza, hogy 2008-ig legalább 30 százalékra kell emelni a veszélyes hulladékok hasznosításának arányát. A javaslat a megelőzést szolgáló intézkedések között említi, hogy ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, az újrahasznosítható, tartós termékek piacra kerülését.
*
A Fidesz szerint a kormány átvette több, a családok helyzetét segítő javaslatukat, és most azt sajátjaként feltüntetve aratja le a babérokat – mondta Mátrai Márta képviselő. Ilyen szerinte az özvegyi nyugdíj ötvenszázalékos emelésének terve, illetve hogy a nagyszülők nyugdíj mellett is igénybe vehessék a gyest. Megemlítette: a programjukban kiemelten szereplő szocpolemelést kisebb mértékben ugyan, de szintén átvették. Kifogásolta még, hogy a kormány nem készítette el a szeptember végi határidőig a hajléktalanság szélén álló családokról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló jelentését. – Ezek a javaslatok nem csak a Fidesz programjában szerepeltek – mondta Forró Evelyn, a szociális tárca sajtófőnöke, hozzátéve: ha a Fidesznek annyira fontosak a javaslatok, akkor miért nem valósította meg azokat, amíg kormányon volt? A hajléktalanokról szóló vizsgálat eredménye és a javaslattervezetek (ezek a kormány második száznapos programjában is szerepelnek) tárcaközi egyeztetésen vannak, és azokat a megadott határidőig beterjesztik a parlamentnek – tette hozzá.

Lendvai: félsiker az Országgyűlésben. Az MSZP frakcióvezetője úgy fogalmazott: hasznos volt a Fidesz kezdeményezése a vitát illetően, ezért köszönetet mond a pártnak, ugyanakkor a Fidesz képviselői nem éltek a lehetőségekkel, mivel nem a jövőről beszéltek. Az MSZP jövőképéről szólva jelezte: az esélyek növelése és a különbségek csökkentése terén jelentős eredményeket értek el. Lendvai szerint a Fidesznek az a legnagyobb problémája, hogy az MSZP nem négy hónap alatt valósította meg a négy évre tervezett vállalásait. Hozzátette: ha meglenne az a 600 milliárd forint, amivel kevesebb lett az idén a nemzeti jövedelem emelkedése az előző kabinet által ígért hétszázalékosnál, akkor a négy év vállalásait négy hónap alatt lehetett volna teljesíteni. Lendvai utalt a kormány előtt álló feladatokra, így a kollégiumépítési programra, a tankönyvek ingyenessé tételére, az érettségizők ingyen megszerezhető nyelvvizsgájának biztosítására. Az MSZP meg fogja tartani vállalásait, valódi partnerséget kínál a jövő alakításában – jelentette ki az MSZP frakcióvezetője. (MTI)

Az eva vitájáról tudósítás a 11., vezércikk a 7. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.