Lényegében a vádirat megállapításait emelte az ítéletbe a bíróság. Eszerint E. József 1956 októberében a kormányőrség operatív alosztályának vezetője volt. A forradalom és szabadságharc kitörésekor, október 23-án, géppisztolyos társaival a fővárosi Akadémia utca 17. szám alatti Magyar Dolgozók Pártjának székházába vonult, hogy ott biztosítási feladatokat lásson el. Az épületben október 25-én a Központi Bizottság több szovjet pártvezető társaságában ülésezett. Amikor a délelőtti órákban E. József meghallotta a Parlament felől a lövöldözést, egy társával kirohant az utcára, és géppisztolyával két-három rövid sorozatot adott le.
Minderre egyedüli bizonyítékként a 74 éves vádlott három, egymásnak részben ellentmondó nyilatkozata szolgál. Bűnösségét egyetlen alkalommal sem ismerte el. A bíróság az ítélet indoklásában meg is jegyezte, hogy a vádlott még megbánást sem tanúsított.
A szóbeli indoklásban a bíróság emlékeztetett a történelmi előzményekre, így felsorolta az 1956. október 23. és november 4. közötti sortüzeket, amelynek egyik szerves része a legismertebb és legtöbb vitát kiváltó Kossuth téri. 1956. október 25-én – máig tisztázatlan körülmények között – szovjet tankok és a magyar kormányerők tagjai tüzet nyitottak a Parlament előtt békésen gyülekező, mintegy ötezer fős fegyvertelen tömegre; a percekig tartó sortűznek mintegy száz halálos áldozata és százötven sebesültje volt. A bíróság tényként említette: az akkori diktatórikus kormány fegyvert is bevetett az ország lakossága ellen.
A bíróság hangsúlyozta, hogy ebben az eljárásban nem a Kossuth téri sortűzről mond ítéletet, csupán az ügyészi vádról, amely egyetlen személy, E. József bűnösségének kimondását indítványozta. A vádlott bűnössége – miután arra nincs kétséget kizáró bizonyíték, hogy a lövéseitől bárki megsérülhetett –, csak a Kossuth téri vérengzés mindmáig ismeretlenül maradt tetteseinek pszichikai bűnsegédjeként állapítható meg. Eszerint E. József magatartása az elkövetőkre szándékerősítő, míg a sértettek védekezésére bénító hatást gyakorolt.
A vádlott évekkel ezelőtt újságíróknak azt nyilatkozta, hogy két-három rövid sorozatot adott le a Kossuth téren álló tömeg felé. Ez a nyilatkozat azonban a büntetőeljárásban bizonyítékként nem használható fel, így a bíróság a nyomozati eredményekre, illetve a tárgyaláson elmondottakra hagyatkozhatott. E. József a nyomozáskor tanúként még azt vallotta: a pártközpont védelmében ösztönösen, futás közben adott le riasztólövéseket az utca hosszában, de arrafelé nem voltak emberek.
Majd a tárgyaláson vádlottként már úgy emlékezett: csak a levegőbe lőtt.
Az elsőfokú bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, bűnsegédi magatartását, illetve azt, hogy ténybeli beismerésével maga segített feltárni az eseményeket, mi több, nyilatkozatai nélkül ügy sem lett volna. A büntetéskiszabás kapcsán a bíróság utalt arra, hogy ilyen súlyú bűncselekménynél csak szabadságvesztés jöhet szóba. A bíróság szerint mindenképpen érzékeltetni kell, hogy e bűncselekmények elkövetői az időmúlástól függetlenül számíthatnak a felelősségre vonásra. Ugyanakkor az enyhítő körülmények figyelembevételével a bíróság lehetőséget látott a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére. Az ügyész súlyosításért, végrehajtandó fegyházbüntetés kiszabása érdekében fellebbezett, a védelem három nap gondolkodási időt kért.
origo.hu
Új szóviője lett a Fidesz-frakciónak: Ibolya Csenge Gabriella
