Veszteséges patikák

Kétezerhatvan közforgalmú gyógyszertár közül mintegy 1100 veszteséges vagy nullszaldós – áll abban a dokumentumban, amit a Pénzügyminisztérium (PM) kérésére adott át a Magyar Gyógyszerészkamara (MGYK). Az okokat Hávelné Szatmári Katalin, az MGYK elnöke az árrésrendeletben látja. Jelenleg átlagosan 14,6 százalék a patikai árrés, amit 1993 óta változatlan sávok alapján határoznak meg, úgy, hogy minél olcsóbb a készítmény, annál magasabb az árrése. Mikola István exminiszter tavaly a 3500 forintnál drágább orvosságoknál az árrést 630 forintban befagyasztotta. „Cserébe” szándéknyilatkozatban rögzítette: idén átlagosan 17,5 százalékra nő az árrés, és a megkötéseken is változtatnak.
Az MGYK most három kategóriára osztotta a patikákat a 2002-es adatok alapján. Az elsőbe 1100 átlagos, 9-10 millió forint havi forgalmat lebonyolító került. Ezek veszteségesek, vagy csak nullszaldós eredményre számíthatnak. A következő csoportba 400, 11-15 milliós bevételt elérő tartozik, amelyek minimális nyereséget realizálnak. Mintegy 200 patika került a harmadik kategóriába, ahol a nyereség nagyobb. A kamara adatai szerint a patikák úgynevezett eszközarányos nyeresége sokkal kisebb (3 százalék), mint a többi hatósági áras szolgáltatóé.
Hávelné időhúzásnak tartja, hogy a kormány újabb adatokat kért a kamarától. Szerinte gyors intézkedés nélkül ellátási gondok várhatók. Már jelenleg is ezer gyógyszerész hiányzik a patikákból. Hamvas József, az egészségügyi tárca főosztályvezetője elhamarkodottnak tartja az időhúzásról szóló vádakat, hiszen folyamatosan folynak a tárgyalások. A PM az árrésmaximum eltörlését nem tervezi, inkább a vénykezelési díjat emelnék, akár differenciáltan, a rosszabb helyzetben lévő gyógyszertárak javára. Jelenleg egy vény leolvasásáért 2,5 forintot kap a patika az egészségbiztosítótól.