Aszálypénz a Balatonnak?

Kormányzati „aszálypénzre” tart igényt a siófoki vállalkozók egy elkeseredett csoportja, mondván: nyáron természeti katasztrófa sújtotta a Balatont. A tavi turizmus idei veszteségeiről szólva egyesek 40-50 százalékos, a szakemberek 25-30 százalékos kiesést említenek.

Központi forrásból az idén minden korábbinál több pénzhez jutott a Balaton. A Széchenyi-terv például a fürdőzés feltételeinek javítására, az egészségturisztikai fejlesztésekre, a műemlékek rendbetételére, a parti sétányok kialakítására és horgászturisztikai célokra 1,1 milliárd forintot juttatott az üdülőrégióba. A biztató szezonkezdetet mégsem követte főszezoni turistaroham. A Balaton (idén is) alulmaradt az európai üdülőhelyek vendégekért vívott versenyében, amit csak részben magyaráz az alacsony vízállás.
– Baj van a minőséggel, amely még mindig a tömegturizmus igényeihez igazodik. Felül kell vizsgálni a marketing módszereit is – figyelmeztetett a minap Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke. Hasonló okokkal magyarázza a turisztikai fiaskó okát a Somogy Megyei Utazási Irodák elnöke, a siófoki Csehlán Sándor is. – Ma már a középosztálybeli hazai balatoni vendégeknek sem kínálhatunk lepusztult szállodát. Miután évek óta haldoklik a fizetővendéglátás, a balatoni szobakiadók ezreinek nincs miből komfortosítani, korszerűsíteni a vendégnek szánt lakrészt. Az utazási irodák jó része is tönkremegy. Nyáron Siófokon több mint harminc próbált szerencsét, az utószezonban hat tartott nyitva. A fürdőzésen kívül nincs más csábító erő a Balatonnál, hiányoznak az élményparkok, esőnapi látnivalók. A kereskedelmi szálláshelyek az utóbbi hetekben az úgynevezett reklámutakra építenek.
Csehlán úgy vélte: az agráriumból élők mellett az ugyancsak természeti kárt elszenvedett balatoni vállalkozókat is megilletné a bevételkiesést enyhítő aszálypénz. – Az időjárás a felelős a turisták elmaradásáért, nem pedig a szolgáltatók. Mi nem tehetünk arról, hogy romlottak a vendégfogadás körülményei, hogy fogy a víz a tóból, iszaposodnak a strandok. Ha az államnak fontos a balatoni turizmus – amely még gyenge években is jelentős bevételt hoz –, akkor ez is megérdemelne annyi állami támogatást, mint amennyit a mezőgazdaság.
A Miniszterelnöki Hivatal turizmusért felelős politikai államtitkára, Pál Béla az ágazat jövő évi terveivel kapcsolatban nemrég azt mondta: biztató tárgyalások folynak a pénzügyi tárcával arról, hogy a központi költségvetés turisztikai célelőirányzata 2003-ban húsz százalékkal haladja meg az ez évit, így jövőre 33 milliárd forint juthat. Közben a Széchenyi-tervi fejlesztések is gyarapítják a balatoni vagyont, új négycsillagos szállodák várják majd a vendégeket, és egy tucatnyi strand is megszépül. Kérdés viszont, hogy a kormányváltás után kinevezett új turisztikai vezérkar mikor áll elő a többször is megígért idegenforgalmi válságkezelő stratégiával.