Az özönvíz segítene a Balatonon

Habár az utóbbi hetek csapadékos időjárása következtében megállt a „magyar tenger” ijesztő mértékű apadása, a vízügyi, a környezetvédelmi és az idegenforgalmi szakemberek és a meteorológusok zöme borúlátó a Balaton jövőjét illetően.

Cáfolják a meteorológusok azokat a híreket, amelyek szerint javul a Balaton vízállása, egyszersmind azt a környezetvédelmi tárca egyik kora őszi sajtóanyagában olvasható előrejelzést, amely szerint a jövő tavaszra kedvező változás következhet be a tó vízállásában. – Noha a meteorológusok csak tíz napra tudnak biztonságos időjárás-előrejelzést adni, úgy gondolom, csak özönvíz segítene a Balatonon, amire viszont nem számíthatunk – mondta lapunknak Bartha Imre, az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki obszervatóriumának vezetője.
Zágoni Imre fizikus a minap többek között ezt írta a Magyar Nemzetben: „Elképzelhető, hogy előáll az a rendkívüli helyzet, amikor a Balaton vízmérlege a negyedik esztendőben is negatívvá válik. Az utóbbi idők éghajlati trendjének és légköri folyamatainak elemzéséből arra a következtetésre jutottam, hogy a tó vízállása 2003. március 31-re nem haladja meg a 75 centimétert, sőt lehetséges, hogy csupán 60-65 centiméter között lesz. Ez pedig a párolgási veszteség miatt a nyár végére akár az ideit is alulmúló vízszinthez – azaz a meder további »porzásához« – vezetne.”
Lapunk úgy tudja, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács megbízásából november végére elkészül egy, a későbbiekben tudományos konferencián megvitatandó tanulmányterv a Balaton Rába folyóból történő vízpótlására, ám a többmilliárdos beruházás – feltéve, hogy a „tófeltöltési technika” a modellezés során jól vizsgázik, és a biológiai, vízkémiai vizsgálatok is kedvezőek lesznek – három-négy évnél korábban nem valósulhat meg. A szakemberek véleménye igencsak megoszlik a tó „idegen” vízzel történő feltöltéséről.
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság emberei is aggódva figyelik a vízhiányos tavat. Fejér Vilmos, az igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője lapunknak azt mondta: nádminősítő vizsgálatot kértek, hogy megbizonyosodjanak: nem kockázatos-e a korábbi évek gyakorlata szerint hozzáfogni a nádaratáshoz. Érdemes-e úgy aratni, hogy az alacsony vízállás miatt taposási kár keletkezzen? A nagygépes aratásra szóló szerződéseket egyelőre viszszatartják a vízügyesek, mert attól tartanak, hogy a gépek súlyos kárt okoznak a sekély parti vízben lévő nád gyökérzetében.
A vízügyesek egyébként most is éppen úgy vigyáznak a tóra, mint a csapadékos években. Fejér Vilmostól megtudtuk: a hét elejéig embereik csaknem három és fél ezer csónakkikötő karótól szabadították meg a Balatont, és folyamatban van csaknem négyszáz – hanyagságból a vízben hagyott – horgászstég kiemelése is.
***
Horgászkellékek lomtalanítása. A hét elején startjelet adtak a Vízvédelem nevű hajónak, amely elszállítja a tóban felejtett horgászkellékeket, a vízügyi igazgatóság pedig szabálysértési feljelentést tesz azok ellen, akik figyelmen kívül hagyták az ideiglenes tavi építményekre vonatkozó előírást.